Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Meleg vagyok, a családom nem fogad el. Mit tegyek?
19 éves fiú vagyok, egy katolikus családban nőttem fel, bár én nem mondanám magam vallásosnak.
Nagyjából fél évvel ezelőtt mondtam el a szüleimnek hogy homoszexuális vagyok, amit persze nem csak hogy nem tudtak feldolgozni, először el sem hitték. Egy hónappal később mikor látták hogy ez nem egy rossz vicc, jött hogy "ez csak egy fázis, majd elmúlik", de rájuk hagytam. Próbáltam olyan megértő lenni velük amennyire csak lehetséges, számtalanszor elmondtam nekik, hogy megértem hogy ezt nehéz nekik elfogadniuk és nem várom el hogy úgy tegyenek mintha minden rendben lenne,de csak azt tudták mondani hogy majd pár hét múlva megunom majd apám szavaival élve a "divatbużiságoť". Erre megintcsak számtalanszor elmagyaráztam nekik hogy ez nem egy olyan dolog amivel az ember csak úgy dobálózik, nem, én már 5 éve gondolkozom ezen, 5 évig próbáltam elnyomni magamban az érzéseimet. Fogalmuk sincsen mennyit kínlódtam és naphosszakat gondolkodtam hogy elmodjam-e nekik és ha igen, hogyan tegyem azt.
Fiatalabb koromban sok barátnőm volt éppen ebből az okból kifolyólag, nem találtam magam, egyik "kapcsolatban" sem éreztem magam jól és össze voltam zavarodva. Viszont mindig eljutottam arra a pontra hogy a barátnőm kezdte komolyan venni a kapcsolatot, viszont én semmit sem éreztem baráti szereteten kívül, és nem akartam a senkit sem álltatni, nem akartam becsapni ezért mindig találtam valami okot hogy szakítsak velük. A szüleim persze ezt is a szememre vetették akkor is és most is, amit egy szinten meg is értek, hiszen sok embert megbántottam akkor. Viszont félreértelmezik az okokat.
Múlt hónapban elmondtam szüleimnek hogy van barátom, viszont ők hallani sem akarnak róla, és talán ez az ami a legjobban bánt, hiszen nagyon-nagyon-nagyon hosszútávra tervezek vele..
Tegnap közölték velem hogy nem szeretnék ha a karácsonyt velük ünnepelném.
Nagyon fontosak számomra hiszen a szüleim, szeretem őket, de már nincs erőm járni a nyakukra és könyörögni nekik hogy fogadják el a fiukat.
Te mit tennél? Valaki esetleg hasonló tapasztalatokkal?
Köszi hogy elolvastad





Valláskárosult!!
Ez hatalmas volt, köszönöm!!!
De tényleg az...
Akárhány templomba járó embert ismertem mert ismertem ilyet pedig én abszolút lexarom ez nem tudom hogy ateizmusnak minősül-e, de sz nem létezik Isten, soha nem voltam képes hinni benne- de alényeg hogy mind egy tetű volt.
A nők mindenkivel összefeküdtek úgy kb, a férfiak meg verték a gyerekeiket.
Igen, sajnos nekem ilyen keresztény - katolikus emberek megismerése adatott meg.
A szüleimet mélyen lenézték, megvetették, mondván mocskos SzDSZ-es libsik, pedig nem vagyunk zsidók!
Egy budai gimis osztálytársaim szülei és az ő körükről beszélek.
Nem is szavaztak erre a pártra amikor még létezett, viszont nagyon felvilágosult gondolkodásuak mivel egyetemi tanár mindkettő.
Anyám zongora és énektanár apám mással foglalkozik.
Elfogadtak, egy hang nélkül ez ellen úgy sem lehet tenni semmit.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!