El akarom mondani neki?

Hm... Így olvasva a reakciókat látom azért sokféle választ kapsz, akad-egy kettő, amivel részben egyet is értek. Engedd meg, hogy elmondjam így 25 éves kívülálló meleg fiúként, hogy én mit gondolok arról, amit írtál, illetve amit kérdezel.

Nos. Szóval alapvetően egy barát, méghozzá a jobbik fajtából, ha jól értem... Igen, ez egy kényes kérdés.

Alapvetően, ha tényleg a barátod, és nem csak egy haver - ha érted a különbséget - akkor nagyjából már ismered a karekterét, a jellemét, tudod, nagyjából a világról milyen kép lakozhat a fejében.

Én azt gondolom, hogy hosszútávon jobban jársz, ha elmondod neki, hogy meleg vagy. Tudom, talán könnyű lehet ezt így kívülállóként csak így kijelenteni, de azért akad egy-két érv, ami e mellett szól.

Először is elég nehéz úgy élni, hogy a külvilág előtt van egy olyan része az életednek (konkrétan az, hogy meleg vagy), amit sajnálatos módon titkolni kell. Ezzel nem azt akarom mondani, hogy fűnek-fának újságold el, Isten ments! :) Olvasd végig. :D

DE kell az ember életében legalább egy-két olyan támasz, barát, lelkitárs, akikkel vagy olyan viszonyban, hogy tudod róluk, nem élnek vissza ezzel az infóval, sőt támogatnak, meghallgatnak, néha együttéreznek Veled. Jelentős terhet vehetnek le rólad, de persze ehhez kell egyfajta érzék, amivel tudod, hogy kinek mit mondhatsz. Egyébként nem kell tágabb értelemben sok embernek elmondani, elég, ha egy maréknyi közeli ismerős tudja ezt rólad. Másokra ez nem tartozik. Nem, nem titok, nem is bűn , de egy meglehetősen intim dolog, nem biztos, hogy mindenki megérdemli azt, hogy az beavasd őket ilyesmibe.

Visszakanyarodva ahhoz, amit említettél, igen, jó barátod az úriember. Hát mondd el neki. Nem lesz egy könnyű beszélgetés, fejben 200x lepörgeted majd, hogy hogy is kéne megközelíteni, tuti pulzusszám és vérnyomás az egekben... Ezen túl kell esni, igazából itt is sokan megkérdezték részben tőlem is, hogy elmondják, ne mondják, és mindent egybevetve mond el, annak akiben bízol. :)

Mivel jóbarátod, feltételezem, hogy nem egy szélsőjobboldali homofób, szóval a reakcióiról jó esetben le tudod szűrni, hogy ha nem is teljes mértékben szimpatizál a melegekkel, de legalább ne legyen elutasító.

Talán könnyíthetsz a dolgon, ha legközelebb mentek sétáltok valahol, és csak megkérdezed, hogy te ők ott az utcán melegek? Vagy valami hasonló. És ahogy reagál, egyből látni fogod, hányadán is áll a dologgal.

Ez után el kell neki mondani, igen.... ahhoz kéz és lábtörést, de ilyen tekintélyes válasz után légyszíves folytasd a történetet, egy privát levelet köszönettel vennék, szurkolok, hogy happy end legyen a vége :)

Még egy "apróság": nem írtam még, de azt gondolom, hogy ne rohand le először a szerelemmel :) Kicsit várj vele.

Tudod, még a legedzettebbek is kapnának egy sokkot (vicces értelemben) attól, hogy

1. meleg vagy.

2. szerelmes vagy belé.

Ez a két kombináció elsőre hidd el ütni fog :D ne :D :D

nem szabad elkapkodni, adj neki egy kis időt, hogy az első pontot feldolgozza. Egyébként két végkimenetelre számíthatsz:

1. Ha van benne meleg hajlam, akkor előbb-utóbb valami kialakulhat, ha szimpatizál veled.

2. Ha egyáltalán nincs benne meleg hajlam, akkor az átlagos hetero srác agyalni fog azon, amit mondtál neki, majd egy ponton eljut arra a következtetésre, hogy pl.

- Igen Joci a fiúkat szereti. Hm.

utána tövábbgondolkodik.

- ÉN is fiú vagyok.

- Úristen, bejövök a JOcinak? :D

És meg fogja kérdezni, úgyis kíváncsi lesz, mert felpiszkáltad :) És maximum megbeszélitek.

De egyébként a szexualitás alapvetően egy elég képlékeny dolog, nézz utána a Kinsey-skálának.

Szóval summa -summárum:

mondd el neki, hogy meleg vagy, az "i-love-you"-s részt kicsit tedd félre. Minden megoldódik vagy így vagy úgy.

Egyébként, ha igen jó barátod, akkor amikor kijelented neki, hogy meleg vagy, nem fog meglepődni, mert akik hozzánk közel állnak, elég jól ismernek bennünket, néha sokkal is jobban, mint ahogy azt mi magunk gondoljuk, és nem egy két ember igen érzékeny "ratyi-radarral" van felszerelve, és néha megérzik szimplán, hogy kinél habos a torta. Na szóval erőt és kitartást kívánok, várom a folytatást. Üdv,

Horváth R.

12es

gratula

biztos jót írtál

majd ha lesz időm elolvasom

bár szerencsére én nem vagyok és nem is leszek ilyen helyzetbe