Meleg fiúk/férfiak! Van olyan köztetek, aki egész életében titkolta a beállítottságát és sosem coming outolt? (fiatalok is bátran válaszolhatnak, az is érdekel, ők eddig hogy bírták, hogyan élik ezt meg)

"Nem tudom miért olyan hihetetlen, hogy tényleg nem mondjuk el boldog boldogtalannak, hogy melegek vagyunk. És igen, csak egyszer kérdezték a majd 40 évem alatt, tudod miért? Mert normálisan tudok viselkedni és nem ez az, ami meghatároz."

1) Nem állítottalak be úgy, mint akinek senkije nincs és senkihez se szól, de teljesen egyértelmű, hogy nem a családod és a barátaid vesznek körül, akik szeretnek, akik foglalkoznak veled, akik érdeklődnek a személyes dolgaid, életed iránt, ha 40 év alatt csak egynek jut eszébe rákérdezni.

2.) Tehát mások nem tudnak normálisan viselkedni és kizárólag "ez" az, ami meghatározza őket. A melegségük. Vagyis minden melegnek feltűnési viszketegsége van, aki coming outolni mer. Mert ezt mondod, hogy másokat kizárólag ez határoz meg és nem tudnak viselkedni.

Mit jelent az, hogy nem tudnak viselkedni? Mernek önmaguk lenni és nem bujkálnak a világ elől 40 éven keresztül? Meg nem hazudoznak a barátaik, szeretteik szemébe, akiket szeretnek?

8# de jó hogy vagy :), s nekem ezt már nem kell leírnom. 100% adom.

Meleg aki "nem akarja világgá kürtölni, és nem ez határozza meg az életét"... valaki itt rejtett utalással leírta egy tulajdonsággal rendelkezők teljes csoportját de ő van felháborodva... A régi náci történet: A jó és a rossz b.zi.

"Mert normálisan tudok viselkedni és nem ez az, ami meghatároz."

Veszettül fel tud cseszni ez a jó b.zi <=> rossz b.zi dichotómia, pláne egy melegtől. Heterótól is nagyon gáz, de melegtől vérlázító! Ennek tudatában teljesen átértékelődik az első válasz jelentése.

Igen, az a jó bzi, aki elbújik a világ elől.

Nem tudom hogy tud így élni egy meleg.

Szorongásban éled le az életedet, és szerinted ez normális.

És igen, baromi gáz.

Akinek a családja, szülei 40 év alatt egyszer se kérdezik hogy van-e kapcsolata, ha nincs, boldog-e így, stb.

Miféle emberek ezek, de komolyan?

Aki ennyire rideg, minek csinál gyereket?

Igen, fiam, menjél külföldre, évente kétszer majd beszélünk és elmondod milyen az idő.

Durva. . . .

Én a nemi identitásomban annyira nem vagyok biztos így 31 évesen.

Fura, mert eddig azt hittem, hogy bi vagyok. 1 barátnőm volt eddig (10 éves kapcsolat), de szexuálisan a férfiak mindig is jobban vonzottak, viszont érzelmileg inkább a nőkhöz húztam valamiért. A heteró pornó is nagyon fel tud izgatni, de amúgy 0 motivációt éreztem mindig is a csajozás és a hódítás iránt. Talán maga a szex gondolata izgatott fel + a magas tesztoszteron szint miatt képes voltam nővel is szexelni. Már lassan 2 éve együtt vagyok egy férfival. Érzelmileg nagyon kapcsolódok hozzá, de a szex kicsit lapos.

Rólam mindenki azt hiszi, hogy heteró vagyok és nem tudom, hogy valaha képes leszek-e elmondani, hogy nem vagyok az.

Több családtagom és rokonom is homofób és ha ezt meg tudnák rólam, onnanstól kezdve évtizedekig kellemetlen lenne a viszony köztünk, amíg élünk. Ezt meg annyira nem szeretném.

Engem az zavar inkább, hogy soha nem kölzözhetek össze majd a párommal, nem számolhatok be a családnak arról, hogy együtt voltunk nyaralni stb.

1# vagyok ismét. Az a jó drága szerető családom érettségi után 2 nappal közölte, hogy van egy hetem munkába állni, vagy takarodhatok el a háztól. Annak idején 130 ezerből kellett volna éhen pusztulnom, szóval bocs, de külföldre menekültem, és ehhez a másságomnak semmi köze sem volt. Ha heteró vagyok, ugyanúgy elhúztam volna és ugyanúgy többé feléjük sem nézek. Őszintén azt sem tudom élnek-e még, de nem is érdekel.

A németeket nem érdekli a magánéleted. Ez csak sima kulturális különbség. Ezért nem értem miért kell coming outolni mindenáron. Ez a mások életével foglalkozás, meg a jajj mit fognak mondani-féle idióta felfogás tipikusan a poszt kommunista országokra jellemző, itt nyugaton ez nincs.

Elég szomorú, hogy valakit a melegsége határoz meg. És igenis tartom magam ahhoz, hogy ha normális ember módján viselkedik valaki, soha a rohadt életben nem fogja érni atrocitás. Vérlázító, vagy sem, de ez így van.

"A németeket nem érdekli a magánéleted. Ez csak sima kulturális különbség. Ezért nem értem miért kell coming outolni mindenáron. Ez a mások életével foglalkozás, meg a jajj mit fognak mondani-féle idióta felfogás tipikusan a poszt kommunista országokra jellemző, itt nyugaton ez nincs."

"Ezért nem értem miért kell coming outolni mindenáron."

Saját magadnak válaszoltad meg a kérdést. A kulturális különbségek miatt kell coming outolni. Azért, mert ott senki nem foglalkozik vele, itt meg mindenki a másik magánéletével foglalkozik, mindenki a másik magánéletében vájkál és egy idő után már nem tudod kontrollálni, hogy kinek mit mondtál. Pontosan ezért.

"Elég szomorú, hogy valakit a melegsége határoz meg."

Az ég szerelmére, értsd már meg, fogd már fel, hogy NEM a melegsége határozza meg, senkit sem ez határoz meg kizárólagosan, NEM magamutogatásból "reklámozza magát", NEM valamiféle beteges perverz exhibicionista vágyak miatt coming outol valaki, NEM azért, hogy direkt másnak a képébe dörgölje és másokat bosszantson ezzel, hanem épp azért, mert körülötte mindenki azzal foglalkozik, hogy "mikor lesz már barátnőd?", "miért vagy még mindig egyedül?", "nem akarsz még megnősülni?", "lassan már itt lenne az ideje, hogy találj valami nőt magadnak" stb. és hogy elkerülje az ilyen jellegű kérdéseket és megjegyzéseket. Itt MINDENKI ezzel foglalkozik, nem tudod örökre elkerülni ezeket a kérdéseket, mint Németországban. Nem tudsz elbújni, elmenekülni előlük, egy idő után teljesen felfalnak ezek a kérdések. Az itthoni melegek NEM magamutogatásból és NEM szándékos polgárpukkasztásból, provokációból coming outolnak, hanem azért, mert egy normális, élhető, átlagos életet szeretnének élni, mint bárki más, amiben békén hagyják őket a hülye kérdéseikkel és megjegyzéseikkel. Pontosan olyat, mint amilyet Németországban élnek a melegek. Ahol nem téma az, ha te meleg vagy, mert senkit sem érdekel.

Ha te TUDOD, mert a mindennapjaidban megéled, a saját bőrödön tapasztalod, hogy mekkora kulturális különbség van a két ország felfogása között, akkor miért nem tudod megérteni és felfogni az itthoni melegek helyzetét? Olyasmit kérsz számon rajtunk, Mo-on élő melegeken (hogy minek coming outolni), amire ott kint neked semmi szükséged nincs, mert teljesen természetes, elfogadott dolog. De itthon nagyon sokak számára egyáltalán nem az! Ezt kéne felfogni.

"És igenis tartom magam ahhoz, hogy ha normális ember módján viselkedik valaki, soha a rohadt életben nem fogja érni atrocitás."

Már megint a saját kis buborékodból beszélsz kifelé. Úgy teszel, mint aki nem tudja, nem látja, hogy mi van itthon Magyarországon. Németországban lehet, hogy soha a rohadt életben nem fog atrocitás érni. De nézd már meg mi van itthon! Folyamatosan mindig mindenki ezen csámcsog, mindig mindenki ezzel foglalkozik. Egy rohadt Coca-colás plakátért, vagy egy múzeumi fotókiállításért hónapokig meg az ajvékolás, jajveszékelés. Egy nyomorult meleg témájú könyvet nem lehet úgy kiadni, hogy ne legyen hetekig tartó veszekedés a fóliázás miatt. Egy padot nem lehet szivárványszínűre lefesteni, hogy az ne verné ki a biztosítékot egy csomó emberben. Németországban ezeket mind meg lehet tenni gond nélkül. Itthon megvertek Pécsen egy meleg párt az utcán. Pedig semmit nem csináltak. Pesten a villamoson megvertek két leszbikus lányt. Bényén egy fiatal lányt vertek meg a szivárványos táskája miatt. Ezek az emberek semmit nem csináltak, nem provokáltak, nem idegesítettek szándékosan másokat. Mégis megverték őket. Németországban lehet, hogy semmilyen atrocitás nem ér, ha "normálisan viselkedsz". Itt viszont folyamatosan azt kapod, hogy kussolj, fogd be a pofád, lapulj meg a fal tövében és legyél teljesen észrevehetetlen, különben pórul jársz. A kormányzat is folyamatosan azt sugallja, hogy ne akarjál te itt melegként nagyon "egyenlőségesdit játszani", mert rosszul járhatsz. jobban teszed, ha meglapulsz a fal tövében, mint egy kupac sz.r, akkor nem lesz bántódásod. Az itthoni melegek helyzete messze (MESSZE!) nem olyan, mint Németországban. Sem a kormányzati hozzáállás szintjén, sem a társadalmi elfogadottság szintjén. Szerintem, ha úgy élhetnénk melegként mi itthon, Mo-on, mint ahogy te élsz kint Németországban, nyugodtan, békén hagyva, a társadalom pontosan ugyanolyan értékes tagjaként megbecsülve és elismerve, mint a heterók, akkor az itthoni melegek 99,9%-ának az maga a megváltás, a mennyország lenne.

És hagyjuk már ezt a "normális ember módján viselkedik" szöveget, mert ez mindig csak a melegekre és az egyéb kisebbségekre igaz. Egy heteróval szemben ritkán támasztanak ilyen követelményeket. Elég megnézni egy sziget fesztivált, egy soundot, egy voltot vagy az égvilágon bármilyen rendezvényt. Ez a "viselkedj normálisan" szöveg sohasem az egyenlőségről szól, hanem az elnyomásról, a másik feletti hatalomgyakorlásról. Sajnálom, ha eddig ez még nem jött le neked.

Visszatérve a kérdezőhöz... Én 10 11 évesen gondolkodtam azon hogy sose fogom elmondani. Aztán azt gondoltam hazudhatnám azt hogy aszexuálos vagyok, azaz nem érdekel senki testileg és "remete" leszek, bár ez tenyleg csak egy másodperces gondolat volt.

Kétféle szemlélet van kibontakozóban: a teljes elfogadás, amikor tényleg kiállnak melleted hogy úgy éld le az életed ahogy a heterók tehetik. A másik amikor "vedd tudomásul hogy vonulj vissza", a társadalom szégyellt gyermekeként, de leélheted az életed, de újra és újra emlékeztesd magad arra hogy csak megtűrnek. Eldöntheted Te melyik szemléletnek rendeled alá az életed.

Ha nem beszélsz arról hogy meleg vagy, akkor nem létezik a probléma ami ezzel kapcsolatban érint nap mint nap. Ha emiatt boldog vagy nem tudod elmondani az okát. Te így is úgy is megéled a világod. Kerdés kik lesznek az IGAZI részesei.

Egyebként én is küzdök ezzel még,ha nem is már úgy és olyan mértékben. Talán a küzdésnek sose lesz vége. Talán a válasz az mennyi küzdés az ami kesőbb visszatekintve megnyugtatja a lelked, s nem támad fájdalmas hiányerzeted higy tehettél volna még valamit. 28F

Koming útolni. Már magyarul beszélni se tudtok.

Nem koming útolunk. Jobb a béke.