Hogyan tovább, szakítanom kéne?

Nagyon hosszú lesz.

Tartós párkapcsolatban (10+éve) élek együtt a barátommal. Az van, hogy az évek során ő nagyon elhízott, egyforma magasak vagyunk, én vagyok 65 kiló, ő 132, szóval képzelhetitek. Rengetegszer beszéltem vele arról, hogy kezdjen magával valamit, mert ez így nem normális. Egy spár mellett élünk és konkrétan félúton meg kell állnia egy padra leülni, mert kifullad. Hasonló okok miatt nem működik köztünk a szex sem. Konkrétan nem férek hozzá a farkához, ha meg igen fél perc alatt kész van. Őszintén nem is vonzódom hozzá, mert hisz egy zsírtömeg vált belőle. November óta nem csináltuk és kezd hiányozni. Nem akarom a 30-as éveimet szex nélkül leélni, de szakítani se akarok. Próbáltam motiválni fogyásra, elkezdtem vele egy diétát, az lett az eredménye, hogy én lefogytam 6 kilót, mialatt ő 2-t és ez elvette az elánját. Plusz az egész dologhoz hozzátartozik, hogy nem dolgozik. Eleinte nem zavart, mert nagyon is jól keresek, tök jó volt, hogy minden nap kitakarított lakásba jöttem haza, frissen volt kaja főzve stb. De most már ott tartunk, hogy egész nap ps-ezik, valami online Raid akármit játszik felváltva, főzve sokszor nincs és megállapítottam, hogy nem takarít jól, fehérít a polc a portól. Én szoktam minden kedden és csütörtökön nagytakarítani munka után, ez nálam 7 órát vesz igénybe (portörlés mindenhol, ajtók felett is, minden felület nedves és száraz áttörlése, hogy ne legyen ujjlenyomatos, wc, fürdőszoba komplett suvickolása, fúgákat is fogkefével átdörgölöm, plusz a konyha, ezen kívül porszívózás és felmosás, ablakokat nem mosok, mert utálom).

Ezen kívül elkezdett alkoholizálni. Nem részegedik le, de tekintélyes mennyiségű vodkát megiszik. Van hogy hazajövök munkából és fejbevág az a tipikus piás kocsmatöltelék öregemberszag és az életkedvem is elmegy tőle. Most mondhatnátok, hogy dobjam ki, vagy költözzek én el. Úgy áll a dolog, hogy a bérleti szerződés az ő nevén van, viszont én fizetek mindent, mert neki nincs bankszámlája. Szóval én kidobni őt nem tudom, de ha elmegyek magamtól, nem fogja tudni fizetni a lakást, én meg sajnálnám ha menne minden a süllyesztőbe, mert rengeteg pénzt tettem ebbe a lakásba(bútorok stb.) nem lenne erőm ezt még egyszer végigcsinálni, sajnálom rá a pénzt őszintén.

Már második éve tart ez az állapot, eleinte én is az alkoholhoz fordultam, de tudom, hogy nem megoldás az ivás, szóval egy hónapja végleg leálltam a piával, és így józanon még jobban kiélesedtek ezek a problémák, olyan dolgokat is észreveszek, amik piásan nem érdekeltek.

Most szabin vagyok és az az egésznapi program, hogy játszik, piál,tiktokon néz valami lájvokat és szokott üvöltözni is úgy random a többi felhasználóval, majd tovább játszik, eszik, játszik, alszik, itt-ott valamit főz.

A háta mögött a nevében jelentkeztem ilyen részmunkaidős állásokra, amik nem nagyon megterhelőek, de mégis egy pár órára kiszakítja őt az otthonülésből. Mikor rájött nagyon kiakadt és kijelentette, hogy ő nem fog dolgozni menni, más parancsolgatásait hallgatni. A legrosszabb, hogy az anyja nem közvetlenül, de támogatja őt ebben. Tőlem nem kap pénzt végképp, szóval kitalálták, hogy anyjával eljárnak feketén takarítani. Ez szép meg jó, de ebből a keresetéből finanszírozza a piákat meg a nassolnivalókat. Nemrég megtudtam, hogy panaszkodott neki, hogy én nem adok neki pénzt, erre az anyja elkezdte pénzelni az ivászatát. Múltkor vetetett vele jópár üveg gint, vodkát meg láttam közte whiskeyt is. Az anyja is állandóan veszekedik vele, hogy így nem lehet létezni hogy állandóan piál, nem dolgozik, de közben meg vesz neki italt, majd engem hibáztat, hogy amiatt iszik, hogy én őt otthon csak stresszben tartom. Legutóbbi húzása az volt, hogy adott neki csak úgy 400 ezret, hogy legyen költőpénze -nonszensz. Tőlem nem kap pénzt, mert elkezdett felesleges baromságokat venni. Már ha meglátom, hogy jön az anyja, gyorsan magamra kapok valamit és elhúzok otthonról sétálni, mert nem bírom elviselni az együgyű butaságát. Nemrég pikkelysömör-szerű foltok jelentek meg az arcomon, és kezdem azt hinni hogy pszichoszomatikus eredetűek és csak akkor tűnnek el, ha valahogy rendezem az életemet.

Kérlek, ha tudtok tanácsot adni, tegyétek meg, mert teljesen végem van már. Nem kell kímélni.

30-as férfiak vagyunk.