Romeón találkozót beszéltünk meg de mikor írtam hogy ottvagyok akkor törölte a profilját, sőt az új profilján blokkolt, miért?

#16 :D Hhhhmmmmm, a jó kis Mások. Kézzel írt levél, lehetőleg parfümmel befújva, hogy érezze az illatunkat is, mellé papír fénykép, amit 3-4 nap alatt hívtak elő a Sooters-ben, a Kodak-ban vagy a Fuji-ban. Egy levélváltás másfél-két hét. Azt hittem, itt már csak én emlékszem a Másokra. :) Akkor lehet, hogy te még a tv2 txt 811-re is emlékszel. De jó is volt. És milyen sokba került... Mi volt ott a neved?

És ja, ahogy mondod. A tartalom örök, csak a forma változik.

#24

16-os vagyok.

Az illatos leveleket nem szerettem, az már túlzás volt. :)

A gépelt leveleknél azt kifelejtettem, hogy olykor fénymásolva is voltak, az volt a legalja.

A levelezésnél ott volt a félsz az emberben, hogy a posta elkeveri/elveszti.

Egyszer Láner László, a Mások szerkesztője kézzel írott levélben válaszolt nekem (nem adhatta le a hirdetésem, mert beleírtam, hogy 17 éves vagyok).

Életem egyetlen kapcsolatát is ennek az újságnak köszönhetem. Emlékszem még a hirdetésem első két mondatára: "Hiszel az örökké tartó szerelemben? És te is ezt keresed?" Mai fejjel nem adnék fel ilyet, de legalább ötven levelet kaptam rá '96-ban.

Dupla rétegű borítékban küldték az újságot, nehogy kiderüljön mi van benne.

Emlékszem a tv2-s teletextre, de oda nem írogattam.

Elnézést kérek mindenkitől az offolásért, de nagyon jól esett, hogy leírhattam ezeket. Kicsit hiányoznak azok az idők. :)

Nekem az illatos levél volt a kedvencem. Ha jó volt a fényképen a fiú, napokig szagolgattam a levelét. Még dörzsöltem is a csuklómra, hogy rajtam legyen az ő illata. No comment. :D

Fénymásolt levelet viszont én sosem kaptam, sőt még írógéppel írottat sem. Tudom hogy volt ilyen, de engem mindig elkerültek. Írógéppel írottat és fénymásoltat csak olyanokat kaptam de azt jó sokat, amit le kellett másolni 20 példányban és tovább kellett küldeni 20 ismerősnek, mert ha nem, akkor 20 évig rajtunk marad az átok.

A Másokra érkező levelek miatt én postafiókot béreltem a postán, szerencsére a postán nem ismert senki. Az újságot meg nem is mertem itthon helyben megvenni, a szomszédos nagyvárosba utaztam érte 20 km-t, és tényleg úgy kellett kérni, ahogy a 26-os írja, hogy kérek szépen egy Népszabadságot, egy Kacsa Magazint és khhhhhmmmm... egy Másokat. Meg mekkora ász volt az Erósz magazin, az első olyan szexlap, amiben volt pár oldal homo is. A szőnyeg alá dugtam anyám elől. Naná hogy megtalálta. Na ekkor nagyon örültem neki, hogy a 85%-a hetero volt, mert rá lehetett fogni, hogy a hetero rész érdekelt, de fúj az a gusztustalan buza rész az undorító, de hát ez van, az is benne van az újságban.

A Másokból nekem sose volt semmi komoly csak majdnem. A srác 200 km-rel távolabb lakott, 1-2 tali után maradt a szimpla levelezgetés és ennyi. De az évekig megmaradt. Neked legalább összejött, még ha csak egyszer is, de az is valami.

Én szerettem a txt-t. Nagyon jó kis csapat jött össze estéről estére, voltak egész jó kis beszélgetések, jó témák, marhulások, poénkodások meg minden. Na meg persze ismerkedések is. Sok jó ember kis helyen is elfért. Barátokat is megismertem, még lakótársak is lettek közülük ketten.

Aztán jöttek az ingyenes online oldalak, mindenki váltott, mert az ingyen volt, de ezzel megváltozott és felgyorsult az egész világ. Azért van egy bája azoknak az időknek így utólag visszanézve. Ja. Jó volt.

#24

25-ös vagyok.

A Kacsa magazin "férfi keres férfit" hirdetéseiből tudtam meg, hogy mit is akarok igazán. Ezúton is köszönöm minden ott hirdetőnek, hogy részletesen leírták a szexuális vágyaikat. :)