Miért ilyen érzéketlenek egyes pasik?

Nem tudom, miért vannak itt egyesek kiakadva. Amikor nekem volt kapcsolatom, naponta megkérdeztem, akár többször is, hogy hogy van. De ismerkedésnél is meg szoktam kérdezni, hogy hogyan telt a napja, hogy érzi magát.

Nálam párkeresésnél alapvető dolog, hogy érdeklődöm a másik iránt, és nem csak azzal kapcsolatban, hogy milyen jó dolgok történtek vele, de az is érdekel, hogy miért érzi magát rosszul. Ez is ugyanúgy vele jár.

Figyelj, ha egy srác fülig beléd van zúgva, akkor érdekelni fogja az, amiket mondasz.

Van egy srác, akibe már évek óta szerelmes vagyok, teljesen mindegy miről beszélünk, iszom a szavait, o persze szarik arra hogy velem mi van, mindig róla beszélünk, havonta egyszer megkérdezi hogy ja amúgy a melóhelyen mizu.. de közben leszarom, mert beszélünk legalább.

És van a fordítottja, aki belém van esve és én szarok a fejére, szívás de mindig elfelejtek válaszolni neki, napokkal később jut eszébe hogy írt. Nem azért mert egy szívtelen szar alak vagyok, egyszerűen más foglalkoztat és kimegy a fejemből, nem szép dolog ezt aláírom.

Csak meló, suli, háztartás, barátok, elmegy a nap az ember fölött hamar.

Szerintem ezen felesleges siránkozni. Jönni fog egyszer olyan kapcsolat, ahol kölcsönösen figyeltek a másikra.

Nem kell általánosítani, bár sok igazság van benne, amit kérdezel.De ez ma szinte minden kapcsolatra jellemző,mindkét nemben.

Attól még lehet jóbarát,hogy nem naponta beszéltek, vagy írogattok.

Nekem is van szó szerinti barátom, nem napi írogatással,és nem látnám értelmét, ha minden gondról beszámolnék neki.Ő sem nekem. Ha találkozunk,akkor elmondjuk részletesen, vagy tanácsot kér aki igényli.

Párkapcsolat annyiból más,hogy ott sűrűn találkoztok, vagy vele is élsz és ott azonnal lejön, ha valami nem okés.

De volt párom,aki kapcsolatban sem panaszkodott, nekem kellett rákérdeznem, ha láttam rajta, hogy csendesebb.

Nincs rosszabb annál, mintha valaki állandóan figyelmet koldul,egy idő múlva átlépnek rajta.

Ha ismét lenne párom,nem is várnám el,hogy örökké a lelkemen lógjon, vagy én az övén.

Szeretettel is meg lehet fojtani a másikat.Barátságban is.

Még valami,sok minden az ellenkezőjén át érhető el igazán. Nem nyomulással és szemrehányással.

Pl a gerelyhajító és mélyen hátrahajol, mikor dob, így tud minél messzebb dobni. Néha csendben kell maradni, hogy észrevegyék az embert. Hidd el, nálam ez évtizedes tapasztalat.

Senki a világon nem kíváncsi a másik ember problémájára.

Föképp ha annak mindig van valami baja.

Segíteni csak te tudsz magadon, ha mindig van valami gondod ne csodálkozz hogy így reagálnak az emberek, unalmas lesz az az ember aki mindig csak panaszkodik. Arra senki nem kíváncsi mindegy hogy heteró vagy meleg.