Van aki ugyanilyen magányosnak érzi magát?

A melegségedből adódóan vesztettek el a barátaidat? Vagy mert visszahúzódó vagy, mert akkor nem is voltak a barátaid mert tudhattak hogy ilyen vagy a melegségről meg később tudhattak.

Az egyetemig miért nincs esélyed ismerkedni? Kis faluban laksz ahol már mindenkit ismersz?

Ha el kerülsz egyetemre a te személyiséged nem változik meg attól hogy belépsz az egyetem kapuján, ugyan olyan meleg leszel és ugyan olyan nehezen nyílsz majd meg.

És akkor majd azt hiszed könnyebb lesz ismerkedni ha elkezdesz dolgozni, aztan majd ha 30 éves majd 40... ha nem változtatást a hozza állásodon elmegy az élet azzal hogy vársz valamire amiért csak te tehetnél.

Nem volt meg kapcsolatod? Lehet nem is vagy meleg csak azt hiszed hogy több esélyed lenne a fiúknál mint a lányoknál.

Lényeg az csak annyi hogy ne ebben a negatív problémában forgasd magad mert segíteni nem fog. Próbáld meg hogy ismerkedsz, magad vállalva máshogy kicsi az esélyed barátokat és part találni.

Olyan körben mozogj ahol a többi ember is más. Ott biztos jobban el fogadnak.

Én a rosszlanyokon hirdetek,nekem sincs sok barátom. Aki van az meg nincs Magyarországon. Hal isten párkapcsolatban elek és ő el fogad.

De ettől független hiányoznak a barátok és kicsit maganyos vagyok. Engem is el ítélnek... a mai világban senkinek ne akarj megfelelni csak magadnak.

25L

Szerintem még nem vagy elkésve semmivel, ne keseredj el. Persze én is ilyen voltam 18 évesen, hidd el. Nagyon magányos, szerelemre éhes, de semmi élményem, kapcsolatom nem volt még. De most 24 évesen sem volt, sajnos...

Ez nem azt jelenti, hogy neked is évekig nem lesz semmi. Fiatal vagy, akár holnap, vagy jövő hónapban, vagy jövőre, de türelmesnek kell lenni és bizakodni. :)

Mást nem tudsz tenni, mint nyitottnak lenni, beszélgetni, ismerkedni, bátornak lenni. Akkoriban én nagyon félénk voltam, szinte semmit nem léptem előre, mostanában kezdtem nyitni a világ felé, te is tedd ezt, de csak óvatosan. Tudom nehéz, de minden nappal egy kicsivel több leszel. Én csak anonim módon beszélgettem kötetlenül az elején, az is sokat segített. Az egyetemi élet tényleg tud segíteni, én is az egyetemi éveim alatt fejlődtem, bár nem találtam partnert, nem olyan egyszerű azért, nem mindenkinek jön egyből, de nem szabad feladni. :)

Vannak napok, amikor én is teljesen magam alatt vagyok, szinte depressziós, csak ábrándozok egy boldogabb életről, de nem szabad engedni, hogy ez minden napunkra rányomja a bélyeget. A sima barátszerzés is egy jó lehetőség, hogy kicsit jobb hangulatban legyünk. Vagy egy háziállat, egy hobbi, elfoglaltság. Csak az este a nehéz, amikor egyedül vagyunk a gondolatainkkal, azt ki kell bírni, ez van.

Kicsit úgy érzem, hogy nemcsak szerelem, hanem szeretethiányos is vagy.

Tudod, nekem is voltak ilyen szakaszok az életemben, de mikor búslakodtam, mindig eszembe jutott, hogy mások sokszor mennyivel rosszabb helyzetben vannak és ehhez viszonyítottam. Nem minden párkapcsolat, vagy kapcsolat teljes, nem mindben vannak pozitív és egyenlő érzelmek. Nagyon sok kirakatkapcsolat, érdekből való egyutt levés van, talán nem is sejtjuk, milyen sok.

Meleg ismerőseim, de még hetero ismerőseim között sincs egy kivételével olyan kapcsolat, ami tökéletes lenne, vagy érezni lehetne a szeretetet róluk, egymás iránt.

Az egy kivétel pedig egy öt éve egyutt élő pár, ahol az egyik 50 éves, a másik pedig 24. Annyira harmonikusan élnek, nagyon szeretik egymást, pedig nem nyalakodnak...De ahogy egymásra néznek, abban minden benne van. Figyelmesek, udvariasak egymással, mint vendég láttam az otthonukat is. Igazi, hangulatos fészek, ha lehet kívánni párkapcsolatot, békés otthont, akkor ilyenre vágynék.

És mikor ismerték meg egymást ? Amikor a fiatal lemondott arról, hogy lesz valakije, mert szerény srác,nem hivalkodó és nem ismerkedett volna meleg helyeken. Az idősebb pedig sok csalódás után, mikor már azt mondta magában, többé úgysem lesz már szerelme.

Akkor jöttek össze véletlen, és elmondásuk szerint első látásra szerelem volt. Három hónap után költöztek össze.

Hidd el, ha búsulsz, akkor negatív dolgokat vonzasz be..

Picit próbálj optimista lenni, hidd el, Feléd is útban van a szerelem, de nem mindig úgy és akkor jön, ahogyan szeretnénk.

Én két éve ismét magam vagyok, de egyáltalán nem búsulok ezért. Viszont csak azért, hogy legyen valakim, nem ugrom bele kapcsolatba, nagyon megnézem, kivel állok szóba. Utóbbira az élet tanított meg !

Szóval, fel a fejjel, főleg ilyen fiatalon !