Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Ezért nem vagyok képes ismerkedni?
Létezhet olyan, ha valakinek az életében eljön az a bizonyos nagy szerelem, az igazi, a nagy Ő, akkor az egész életre nyomot hagy ?
Két éve már nem a párom, de egyszerűen képtelen vagyok ismerkedni, pedig a magány felőröl. Próbálkoztam, találkoztam két sráccal, de azt éreztem, annak ellenére, hogy ők folytatták volna, képtelen vagyok erre.
Nekem olyan sok szépet és hétköznapi csodát adott az a szerelem, hogy úgy érzem, bepiszkolnám az emlékét, ha mással ismerkednék.
Lelkileg helyreálltam már, minden téren okés minden, de ezen a vonalon, mintha blokkoltak volna.
Egyébként a volt párom azóta meglevő kapcsolatai is tönkrementek, de újrakezdésnek nem látom értelmét.
Szia! :)
Meggyőződésem, hogy nem álltál helyre lelkileg a szakítás után, mert akkor tudnál ismerkedni.
Nekem a rövid írásod alapján az a benyomásom, hogy te lélekben még mindig az exeddel vagy. És hogy nem fogadod el, hogy a kapcsolatod meghalt. Mert ez a kapcsolat halott.
Ha nem fogadod el, hogy halott, akkor a dolog úgy fog történni, hogy még ha sikerül is összeismerkedned valakivel, akkor is ehhez a kapcsolathoz fogod mérni az újat, az új párodat pedig az exedhez. Már feltéve, ha összejön.
Ha elfogadod, hogy a kapcsolatod halott, akkor teljes lényeddel bele tudsz ebbe menni. Csak gondolj bele, hogy hogyan is tudnál te valakit szerelemmel szeretni, ha lélekben nem vele vagy? Sehogy. Tovább megyek. Tegyük fel, hogy velem randizol, és érzem, hogy valamiért nem vagy velem. Hogy nem engem keresel, nem engem akarsz megismerni, hanem egy lyukat akarsz velem betömni. Ha én ezt érzem valakinél, azzal nem fogok összejönni, mert nem pótszer vagyok, hanem ember, aki méltó arra, hogy önmagáért szeressék; pusztán azért, aki és nem azért, mert valakihez eléggé hasonlít. És méltó vagyok arra is, hogy tüzesen, szerelemmel szeressenek. Ha nem érzem, hogy valaki engem így szeret, akkor továbblépek, bárhogy fáj, mert egy életem van, és ezt az egyetlen életemet leélhetem boldogan, meg leélhetem boldogtalanul. És inkább vagyok egyedül, mint egy párkapcsolatnak hazudott valamiben, amiben még nem is önmagamért szeret a partnerem.
Azt hiszem, még három dologról beszélnék neked.
Egyrészt:
"Létezhet olyan, ha valakinek az életében eljön az a bizonyos nagy szerelem, az igazi, a nagy Ő, akkor az egész életre nyomot hagy ?"
Igen, létezhet. A szerelemnek nyoma van, és ezzel nincs is baj. Viszont akivel szakítok, az nem a nagy Ő. Vagy azért nem, mert én szakítottam, mely esetben én döntöttem úgy, hogy nem ő a nagy Ő, vagy ő szakított velem, mely esetben önzés lenne részemről ezzel a mondattal magamhoz láncolni, vagy közös megegyezéssel szakítottunk, mely esetben közös döntés alapján nem rendeltettünk egymásnak, vagy erőszakkal mentünk szét, és az erőszak eleve kizárja, hogy ő lenne a nagy Ő. Az, hogy a kapcsolat nyomot hagy, nem jelenti ezt, és nem is kell ezt jelentenie. Az, hogy egy kapcsolat nyomot hagy, egy szerelem nyomot hagy, leginkább annyit jelent számomra, hogy jelentett valamit, hogy valami megváltozott azzal, hogy mi akkor és úgy találkoztunk, és abból született egy kapcsolat, ami már meghalt.
A másik:
"Nekem olyan sok szépet és hétköznapi csodát adott az a szerelem, hogy úgy érzem, bepiszkolnám az emlékét, ha mással ismerkednék."
A szerelem ilyen. :) Rengeteg szépet és csodát ad. De ahogy olvasom ezt az írást, ez nem szerelem volt a részedről, hanem birtoklási vágy. És azért érzem ezt így, mert ha két éve nem tudsz továbblépni, akkor nem a kapcsolatod és a szerelem érzése hiányzik, hanem hogy birtokolhasd az exed, a "tiéd legyen". Pedig nem lesz, és nem is volt soha. Nehéz elkülöníteni ezt a két érzést, de azért megpróbálom érthetővé tenni.
A két érzés közti alapvető különbség abban van, hogy kire helyeződik benne a hangsúly:
-birtoklási vágynál a hangsúly rajtam van, az ÉN párom, az ÉN pasim, az ENYÉM
-a szerelemben pedig a hangsúly eltolódik, és az Ő és a MI fogalma erősödik fel bennem. Persze később természetes, hogy az egyéni igények kiéleződnek a kapcsolatban, ami okoz konfliktusokat, de a szerelem érzése maga nem rólam szól.
És nagyon jól lehet látni pl. Facebookon ezt a különbséget, figyeld csak meg az ilyen "Enyém + millió+1 formája a szíves emojiknak" kommenteket, a már szinte megalázó és lekicsinylő becézéseket. Ezek mind a birtoklási vágy megnyilvánulásai, és ezek a kapcsolatok 10-ből 9-szer halálra vannak ítélve.
Aztán ugye írtad, hogy azt érzed, hogy bepiszkolnád az emlékét, ha mással ismerkednél. Ebben a kontextusban én azt érzem, sumákolsz. Magad előtt. Ez egy gyönyörű, már-már mesteri hazugság saját magadnak, hogy ne kelljen szembenézned a kapcsolatod halálával, vállalnod azt a felelősséget magad előtt, ami a meggyászolásával jár, és hogy ne kelljen vállalnod azt a felelősséget, ami azzal jár, hogy mást megismersz. Szerintem ez egy kifogás, semmi több.
Röviden: azt gondolom, azért nem tudsz ismerkedni, mert nem fogadod el, hogy a kapcsolatod meghalt.
18/p
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!