Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Ha valaki ~25 évvel ezelőtt volt 18 év körüli meleg fiú Magyarországon, akkor milyen lehetőségei lehettek az ismerkedésre?
Ismerkedésre? Hol? Könyvtárban a B betűnél? Ott talán megtudhattuk volna, hogy léteznek 6uzik is? A legtöbb ilyen ember azt se értette, mi baja van, ha érzett is valami furát, garantáltan félremagyarázta magának, aki megértette önmagát - az zseni volt, de abban is garantáltan feleség, házasság, gyerek jövőkép élt, teljesen elképzelhetetlen volt más. 18 évesen különben is már sorozták be az embert, nem volt lehetősége ilyeneken vagy bármin is agyalni...
Biztos nem az volt a gondod, hogyan ismerkedjél, el se juthattál még odáig, hogy egyáltalán lerendezd a dolgokat önmagadban. Nehogy azt hidd, ha felnősz egy olyan világban, ahol nem hallasz homoszexualitásról, transzneműségről, nem kapod orrba-szájba a megerősítést, hogy igen, ilyen létezik, ezt is lehet, akkor olyan könnyen megérted saját magadat. Annyira nem okos az ember önmagában. Az Nobel-díj kategória, amikor valaki először le tud írni egy állapotot.
És belemenni? Ha ott áll 100 ember egy folyó partján tanácstalanul, te bele mersz gázolni a folyóba? Nem. Csak amikor már látod, hogy 70-en átmentek előtted. Akkor már látod, hogy ez is egy járható út. 25 éve nem láthattál példát arra, hogy homoszexuális párok vígan jönnek-mennek-léteznek.
Persze, mennek a sztorik, hogy hogyan kellett ismerkedni a Népligetben, stb... Én csak azt nem tudom, hogy ki a bánattól tudtam volna meg, hogy pl. a Népligetben kell ismerkedni? Amíg senkit nem ismertem, aki ezt elmondhatta volna...
25 évvel ezelőtt még nem voltak ilyen nyílt, közvetlen ismerkedési lehetőségek, mint amilyenek ma vannak. Nem volt még Romeo, nem volt Grindr, nem volt Melegrandi.hu stb, sőt még internet sem igazán létezett, legfeljebb a nagyobb vállalatoknál, multicégeknél. Nem volt még ott az okostelefon mindenki zsebében a különböző meleg ismerkedési lehetőségekkel, sőt még a "butatelefon" sem létezett, csak a vezetékes telefon az asztalon vagy a telefonfülke az utcasarkon.
De nem is így zajlott akkoriban az ismerkedés, mint manapság. Ha valaki észrevette magán, hogy nem a lányok iránt érdeklődik, hanem a srácok iránt, akkor azt próbálta nagyon mélyen elnyomni magában vagy legalábbis elhallgatni mások elől, mert nagyon nagy szégyen volt bzinak lenni. Akkor még nem volt ennyire természetes, hogy kiposztolom a közös képeimet a pasimmal a Fészre meg az Instára (nem is voltak még ilyen közösségi oldalak, internete sem volt szinte senkinek), hanem ha sejtette az ember magáról, hogy a fiúk iránt vonzódik, akkor azt titokban tartotta, amennyire csak lehetett, ha nem akart megszégyenülni mindenki előtt.
Az persze előfordult, hogy két srác egymásra talált a véletlen folytán, akár baráti társaságon keresztül, akár utcán, munkahelyen stb., de úgy kellett tenniük (még a legjobb barátaik előtt is), hogy semmi sem derülhetett ki abból, hogy mi van köztük. Összeköltözésről, együtt járásról szó sem lehetett, max. néha összefutottak a legnagyobb titokban egy kis kalandra, aztán úgy tettek, mintha nem is ismernék egymást.
A '80-as években még nem voltak melegekről szóló könyvek, nem voltak még ilyen könyvek, hogy "Hogyan fogadjam el, hogy meleg a fiam?", nem voltak még rádióműsorok, nem szerepeltek melegek a filmekben sem, így nagyon kevés információ volt a homoszexualitásról. Ami információ elérhető volt, az is inkább egy-két pszichiátriai tanulmány volt. Az emberek nem a szexualitás egyik lehetséges formájának tekintették a homoszexualitást, hanem inkább valamiféle mentális betegségnek vagy zavarnak, amit mindenféleképpen szégyellni és titkolni kell.
Aztán a '90-es évek közepén, 2000-es évek elején kezdett szépen lassan enyhülni a közgondolkodás a homoszexualitással kapcsolatban. Elkezdtek megjelenni az első könyvek, a sorozatokban elkezdett feltűnni egy-egy meleg karakter (pl. Szomszédok: Oli úr vagy Barátok közt: Hoffer Misi, akik sztereotip /affektáló/ meleg karakterek voltak, de legalább láthatóak voltak), megjelent a Mások című újság, kifejezetten meleg emberek számára. (Ebben az újságban már volt egy rovat melegeknek szóló ismerkedési lehetőségekkel, társkereső, párkereső újsághirdetést lehetett feladni, és rendes hagyományos postai úton, papírra írt, kézzel írt levélben leveleztünk az ország másik végében élő meleg emberekkel. Heteket vártunk a válaszlevélre és örültünk, ha valaki válaszolt nekünk. Nem volt még profilkép, amit jobbra húztunk, ha tetszik és balra, ha nem tetszik, hanem papír fényképet készítettünk: elvittük a Kodakba vagy a Fujiba előhívatni a filmet, vártunk rá 3-4-5 napot mire elkészült, utána a fényképet beletettük a kézzel írt levél mellé a borítékba és feladtuk a postán. Aztán megint heteket vártunk. Vagy jött válasz, vagy nem. Sokkal lassabb volt az ismerkedés, nem egy tizedmásodperc alatt húztuk balra az illetőt, ha nem tetszett, mert többnyire nem egy fénykép alapján döntöttünk. Ha az illető nem tetszett, nem volt helyette tízezer másik srác 1 másodpercen belül.)
A Pride is csak 1995 óta létezik Magyarországon, előtte elképzelhetetlennek tűnt, hogy a melegek jogaiért és érdekeiért bárki is kiálljon. Akkoriban a melegeknek még nem voltak jogaik. Örülhettek, ha nem verték őket laposra vagy nem alázták meg őket úton-útfélen. Sokkal kevesebb volt a lehetőség minden téren, az ismerkedés terén is. És az ismerkedést teljesen titokban kellett tartani mindenki előtt, nem derülhetett ki mert az a két ember legszigorúbb magánügye volt, amiről senki más nem tudhatott. Más idők voltak, teljesen más mentalitással, más (sokkal negatívabb) megítéléssel, sokkal szűkösebb lehetőségekkel.
Szerintem meg sokkal jobb volt anno! Igen, tapasztalatból írom ezt. Nagyon kerülőúton, első próbálkozások a jeligés hirdetésekkel, majd válaszolva, majd a 811 TXT oldal a TV2-n, vagy megérzés alapján, aki szimpatikus volt eleve.
Nem mint most, a nagy szabadságban, ahol mindenki szebbet és jobbat akar, mindenkit balra húz, mert úgyis lesz mindjárt jobb, most, most, most.... vagy soha.
1almodozo,kisherceg.....
Persze sokszor dumáltunk fél éjszakát az 5000 SMS csomaggal. 😀
Régi, szép idők. 😊
Időben nagyon sokáig, szinte az indulás után már és kb. addig, amikor már nem nagyon volt értelme, utána talán meg is szűnt. Nem pörgött már, nem volt nagyon moderátor, fagyott fél estére.
De baromi jókat lehetett dumálni az értelmes emberekkel. Néha persze voltak trollok már akkor is, de sokan sokmindent megéltünk ott és következményeként.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!