Terhes vagyok, és apukám folyamatosan piszkál, hogy sokat híztam. Emiatt a párom előtt is szégyelni kezdtem a testemet. Hogyan fogadhatnám el önmagam?

Nem gyűlöl, csak mióta új nője van totál megváltozott. Páromat is folyton sértegeti, hogy miért nincs szakmája. (Párom villamosmérnők, egyetemet végzett ember, szóval komolyabb végzettsége van mint egy okj-s szakma.)

Nővérembe is folyton beleköt, vele az a baja, hogy nem vegetáriánus, mint ő.

Az a baj, hogy még legalább két év kéne, hogy egy normális házat tudjunk venni, és albérletet/lakást meg nem akarunk.

Esetleg úgy tudnánk házat venni jelenleg, ha nővérem és a kislánya is velünk jönne, de nem tudom, hogy tesóm hogy reagállna rá, ha ezt felvetnénk neki.

Tudom, hogy nem vagyok dagadt, de egyszerűen mikor tükörbe nézek mégis annak látom magamat, és valahogy nincs önbecsülésem a sértegetés miatt.

Mit csináljak? Párom kétségbe van esve, hogy valami komoly mentális zavart okozott apám.

Jó, beszélek velük. tény s való, hogy jobb lenne nyugalomban várni a kicsit.

A külsömmel viszont mit kezdjek? hogyan nézhetnék úgy a tükörbe, mint régen?