Képes lennél egy olyan nővel élni, aki tudod, hogy a zsebében tart téged?

Még olvasni is fáj ezt az önmarcangoló, önsajnáltató kishitűségedet. Igazad van, nem tudom mit keres egy csaj egy ilyen rinyagép mellett és ha így fogod folytatni, széplassan ő is el fog gondolkozni rajta, hogy szüksége van-e egy ilyen nyavalygó kisfiúra. Viselkedj férfiként már végre és érezze azt, hogy te vagy a férfi a kapcsolatban, akire támaszkodhat és aki kősziklaként áll minden helyzetben mellette.

Más nem kell a nőknek, csak az, hogy TÁMASZKODNI tudjanak a pasijukra.

Sajnos egyszer az életében mindenki aki jószívű az átéli ezt. Kerdes hogy tanult e belőle.

Én is voltam vadul szerelmes . 2 éves párkapcsolat volt ahol a lány teljesen tönkre tett. Csúcsra vitte a kihasználás fogalmát. Pénz kocsi kellett neki cserébe érzelmi terror. Állandó fenyegetés másokkal aludt más pasiknál töltötte az éjazakát én meg fogjam be. A vegén persze borítékolható volt hogy mással lep le...ez 3 éve volt sajnos azóta nem áltam fel belőle érzelmileg megsebesültem és már nem tudok bízni..ez egy örök pecsét maradt a lelkemen sajnos...

Férfias vagy sem...hat mai eszemmel rohadt nagy luzer voltam...sajnoa nem lehet visszamenni az idben

De mi ez, hogy a markában tart? Semmit nem írtál arról, hogy ez miben nyilvánul meg.

A másik mi az, hogy nem tudod mit érzel. Ezen tudok kiakadni a legjobban, mikor fiúk, lányok ilyeneket mondanak. Ez a mondat valójában azt jelenti, hogy semmi komolyat. Persze a későbbi taglalásodból kiderül, hogy valóban nem, csak mint írtad is nem akarsz "egyedül meghalni". A te okaid, hogy miért vagy vele, elég szánalmasak és korántsem szépek.

Az alap kérdésre a válasz pedig nem. Egyetlen egyszer tepertem életemben egy lánynál, közben azt éreztem egyszerre, hogy jó és rossz is amit teszek. Rossz, mert nem csak teljesen kiadtam magam, hanem már a saját magam megalázását súroltam, jó meg azért, mert nagy erő kellett ahhoz hogy kiadjam magam, illetve elmondhattam, hogy mindent megtettem. Persze annak ellenére, hogy olyanokat mondott az elején, hogy a csillagokat le tudta volna sírni, onnantól kezdve, hogy a szemében megváltoztak az "erőviszonyok" nem emberként bánt velem. Régebben ő tepert és küszködött folyton, mert azt érezte nem érhet el. Majd mikor évek múltán újra indult volna már nem értékelt, úgy hogy teljesen kitártam magam neki. De azért nem húztam sokáig ezt. Választékosan és nem ingerülten, de mondani valóban viszont olyat mondtam neki... Szerintem 200 méterre nem merne megközelíteni a szégyen miatt. Az biztos, hogy véglegesített bennem egy képet a nőkről és a világról.

De másoknál alapvetően nem mentem ilyen messzire. Ha valakinél én azt éreztem, hogy részéről nincs meg az ami kell, akkor én elhagytam a színteret. Soha nem erőltettem semmit. Néha magamat is megleptem, hogy maradt még bennem bőven büszkeség és semmilyen értelemben nem hagytam még lánynak, hogy irányítson. Legfőképpen nem a szexel. Én tudom, hogy többet érek, ha valaki ezt nem látja akkor ez van. Nem érzem, hogy nekem kéne bizonygatnom és kapálóznom. Mint mondtam egyszer már megtettem, de többet soha, eleve nem is tudnám elképzelni, hogy érezzek még egyszer úgy.

Utolsónak van igaza. Egyszer mindenki teper és kiadja magát. Utána már nem. Sajna én nem tudtam bebizonyítani mahambak mert azóta sincs barátnőm. Ha lenne szeretném és megbecsülném de soha nem alázkodnék meg előtte és néha bizony keményen kiállnék az igazamért. Ha nem tetszene lehet lelépni érzelmi vámpír nem kell az ÷letemben.

A másik hogy a nőket és alapjáraton az emberi társadalmat sem különbözeti meg semmi az állatvilágtól. A dominánsabb győz.ha a nő szemében aláásod magad rinyálással sírással félelmeid feltárásával akkor az bedominálja magát feléd és onnantól megzabál. Meg zab ál. ME G Z A B Á L

Óvatosan a 21.században mert az emberi primitívség új szintet lépett.

Én a sírás helyett új életet kezdtem. 3 éve külföldön élek vastag a bankszámlám és járok nyaralni mindenhová. Fél európa már feltérképezve.