Srácok! Milyen érzés egyedülállóként a rengeteg kudarc után nézni az utcán meg mindenhol a turbékoló szerelmespárokat?

Megmondom Őszintén hogy én Egyedűlállóként boldogabb voltam sokkal vidámabb energikus élettelibb nő voltam mint most..

23N

#2 Akkor minek vagy vele? Legalább te bolond vagy, de lehet mindketten.

Kérdező turbékoló szerelmespárokat nem fáj nézni mert azok még az elején vannak, és 95%-a úgyis szakit majd, de akik már rég együtt vannak,tehát megtalálták az "igazit" (akármilyen hülyén hangzik) azokra meg jó nézni, mert reményt adnak, hogy hiába jön mindenhonnan ez a "kúrjunkmindenkivel21.század" felfogás, ha két ember szereti egymást és szeret a másikkal élni, megosztja az életét, sőt egymásnak vállvetve küzdi le a nehézségeket, akkor le lehet élni egy életet egy ember mellet.

Én igy álltam hozzá mindig is, kerestem azt a valakit.

Szívszorítás, mély sóhajtás, fájdalmasan továbbállás.. ez annyira mély, a könnyen is kicsordult.. volna, ha nem fordul fel a gyomrom ettől a buzeráns rinyálástól.

Egy 10es skálán mennyire szánalmas dolog a neten picsogni tök ismeretlen embereknek, hátha megsajnál valaki, és akkor végre puncihoz jutok?

Teljesen jó a kapcsokatom.

Én párkapcsolatban sose voltam boldog.

Miért vagyok velem

Van közös gyerek.

Meg szeretni szeretem. De néha jó lenne ha nem lenne

Olyankor írok egy rögtönzött haikut.

Kezek fonódnak

Egymásba, nyál-nyelvcsata

Szívük egyégben