Mit csinálhat egy olyan fiú, aki 24 éves korára szűz maradt?

"Elég lenne csak szimplán pl. egy kezdő mérnöki, közgazdászi állás egy multinál havi 300-400 ezer nettóért. "

Ez tök jól hangzik, csak nem vagyok se mérnök, se közgazdász. Jelenleg az egyetlen pénzzé tehető szakértelmem az angol és német nyelvtudásom. Ezen kívül multinál se akarok különösebben dolgozni. A fizetés lehet, hogy jó, de cserébe agyonhajtják az embert.

Tudod, mi a baj? Hogy úgy érzem, nem fair, hogy nekem ezeket már fel kéne tudni mutatnom. Amikor tinik járnak (és szexelnek) egymással, ott se keres még senki pénzt. Elegem van belőle, hogy már a felnőttvilág elvárásait akarják rámkényszeríteni, miközben még kamasz se voltam. A sok pattanásos tizenéves gyíkarc persze mind talál magának csajt. Jól leszopják őket már 15-16 évesen. És miért? Ők mit tettek le az asztalra, hogy kiérdemeljék, ami kb. a legjobb dolog az életben, hogy szeretik őket és rendszeresen szexelhetnek? Nem is akarnék semmi mást, ha ez meglenne. Csak attól félek, hogy holnap úgy üt el a villamos, hogy még sose szexeltem. Most gyakorlatilag semmi más nem érdekel igazán. Az elvesztegetett éveimet akarom visszakapni. Ha most belépek a munka világába, többé soha nem lesz időm semmire. Csak azt akarom, hogy az élet nekem is megadja, amit másnak már tizenéves korában megad, és hogy addig hagyjon mindenki békén azzal, hogy mi lesz belőlem. Olyan nagy kérés ez?! Nem tudom, mi lesz belőlem. Majd hulla egy napon. De ha nincs szerelem az életemben, akkor nem is érdekel, mert akkor kutyaszart se ér az egész, akármennyit is keresek. Nem vagyok megszorulva, a szüleim vállalkozók és dolgozhatok nekik is, ha akarok.

Környezetemben mindenki tanul vagy dolgozik. Eddig én is tanultam, mit kellett volna csinálnom? Nincs semmim, csak az agyam, mindig is ez volt az erősségem. Csak egy ideje már nem bírok irányt kijelölni magamnak. Egyszerűen megakadtam, mert amit gyerekkoromban szerettem, azt nem kezdtem el komolyabban tanulni, és egyébként se tudom, hogy élnék meg belőle. Eközben apám azt akarja, hogy vállaljak részt, vagy, ha lehet vegyem át, amit ő felépített. Ez tök jó, de akkor abban mi lesz az én érdemem? Hol leszek én? Az a baj, hogy egyszerűen ahogy kifele jöttem a kamaszkorból, egyre jobban rágörcsöltem a felnőttkorra. Elhatároztam, hogy nem fogok rossz döntést hozni, nem fogok mindent feltenni valamire, amiből aztán nem élek meg, nem fogom hagyni magam ebben is megalázni. Mindig úgy képzeltem, hogy valami IGAZÁN NAGYOT fogok csinálni, én, aki mindig a legjobb tanuló volt mindenhol, és akinek ilyen szülei vannak. Azt hittem, középiskolában én leszek a legmenőbb, aztán egyetemen meg már hamar komoly hírem lesz. Egyébként, ahova kerültem, ott viszonylag hamar jó kapcsolatokat építettem ki tanárokkal, de valami megakadályozott benne, hogy ennél több legyen. Nem vállaltam semmi extrát, csak annyit tanultam, ami minimálisan elég volt, és nagyrészt csak pihentem, fantáziáltam, és valamivel elütöttem a figyelmem. Ez középsuli óta tart. Aztán nagyjából azóta is ez van, csak annyi a változás, hogy lett egy viszonylag jó diplomám, amit valószínűleg majd letagadok, ha egyszer sikerül "beindulnom".

Most pedig, ahogy betöltöttem a 24-et, egyenesen nihilbe kapcsoltam át. Ugyanis, valahol a szülinapi tortám fölött rám szakadt annak a gondolatnak a súlya, hogy mit jelent ez a szám, hogy mennyi mindent hagytam ki és mennyire vagyok lemaradva. Ha a legjobb esetben most ki tudnék lépni ebből a depresszióból (ami egyébként valóban az) és elkezdenék tanulni (egy új alapdiplomát), akkor is csak ott tartanék, ahol más 18 évesen. És kb. 30 éves koromra lennék ott, ahol már tényleg én irányítok. Úgy érzem, betolattam egy zsákutcába, amit nem láttam előre, és ebből már tényleg nincs kiút, mert bármit is teszek, MÁR elkéstem, és minden egyes nappal csak rosszabb lesz. Ez az érzés pedig elveszi az erőmet mindentől. Nem érzek több erőt magamban, mint gimi végén, amikor az egész kezdődött. Túl sok mindent hagytam ki. Barátokkal lógást, csajozást, azt a folyamatot, ami során a kamasz megtalálja, hogy mi fontos neki az életben, és elköteleződik mellette. Semmit nem akarok, csak azt, hogy legyen egy lány, akivel tetszünk egymásnak, szeressük egymást, és jó sokat szexelhessünk.