Miért menő a lányoknál ez a "No Boyfriend, No problem" hozzáállás?

Nem tudom és nem is érdekel,hogy kinek mi erről a véleménye,de én őszintén osztom ezt a nézetet.Nem a férfiakkal van a gondom,nem vagyok feminista,csak egyszerűen jól érzem magam egyedül,szabadon.A legutóbbi kapcsoltom óta(fél éve),egyszerűen nem vágyok kapcsolatra,kötöttségre.Pedig lehetne pasim,minden ujjamra akad jelölt.De nem akarok elköteleződni,szabályosan megijedek,ha valakivel komolyabbra fordulna.5-10 év múlva szeretnék családot,talán akkorra megváltozik ez a hozzáállásom,de csakis igaz szerelemből mennék bele kapcsolatba egy olyan társsal,aki mellett nem ijedek meg az elköteleződéstől.

És most lehet jönni ezekkel a "de az ember társas lény" dumákkal,akármilyen felfoghatatlan is egyeseknek,egyedül is lehet boldognak lenni :) Sőt,én sosem voltam ennél boldogabb,nekem a szabadság a legjobb dolog,mikor úgy megyek el bulizni vagy akárhova,hogy nem tudom előre,kivel hoz össze a sors...ez a változatosság és kiszámíthatalanság egy nagyon izgalmas dolog és nem tudnék egykönnyen letenni róla,csak ha valakibe tényleg nagyon szerelmes leszek :)

20N

Egyik sem írja azt, hogy "jobb otthon egyedül olvasni, filmezni, nem szól rám senki, hogy széthagyom a bugyimat".

Ehelyett az az érv mindig, hogy "mehetek kötöttségek nélkül bulizni" :D

Miért nem lehet kimondani, hogy jó állandóan mással kúrni?

És nektek az miért fáj,ha valaki összevissza szexelget?Mi közötök van mások életéhez,úgy őszintén..?

Amúgy meg ironikus,hogy pont ti pasik szóljátok meg a nőket emiatt,mikor általában 30-35 éves korotokig mást sem csináltok,csak végigdugjátok a fél várost és utána "megállapodtok" valaki mellett,legalábbis addig,amíg gyereket csináltok neki.Tisztelet a kivételnek :)

Szerintem mindenki szíve joga úgy élni az életét,ahogy akarja.Ha én bulizni akarok,mert fiatal vagyok és ez legyen életem legnagyobb bűne,akkor azt fogom tenni.Úgy csináltok,mintha embert öltem volna...