Imádom, hogy fiúnak születtem. Ti is srácok?

A lanyoknak sokkal nehezebb igy orulj is h ferfi vagy

:D ennél értelmetlenebb kérdést még nem nagyon olvastam itt :D

tökmindegy, utálom magam

Én azt imádom, hogy nőnek születtem, hogy sunám van, amiért odavannak a pasik, hogy kinyitják előttem az ajtót, hogy dauerolhatom a hajam, és rúzsozhatom a számat, hogy gyereket szülhetek és szoptathatok, hogy nem tudom letekerni a az üvegekről a kupakot, meg hogy nem érem el a felső polcot, de meg tudok rá kérni egy arra alkalmas pasit, és ő boldogan segít, hogy tudok kacsát sütni lilakáposztával, és csak morogni meg nyögni tud, amíg eszi, hogy akkor sírok, amikor nekem tetszik, hogy egy öleléssel meg tudom vigasztalni, amikor ő sírna, de nem engedheti meg magának, , de úgy egyébként is, nőnek lenni jó :)

Én meg azért örülök, hogy nyugodtan járkálhatok lepukkant városrészekben éjszaka és nem kötnek belém.

Én is imádom, hogy fiúnak születtem! Okos vagyok, kanos vagyok, gyúrok is, semmi gondom nincsen... Kiegyensúlyozott a hangulatom is. Sokszor pörgök mint a motolla és sikerélményeim, céljaim is vannak. Jó, hogy nem egy szélsőséges hangulatú céltalan buta liba vagyok...

Annak örülök, hogy férfinak születtem, de annak nem, hogy mellette alacsonynak és ocsmánynak születtem. Utóbbi ugyanis teljesen ellehetetleníti azt, hogy valaha is bármilyen kapcsolatom legyen lányokkal, hiszen mind azonnal elutasít a külsőm miatt.