Kettős érzés. Valaki érti, miért?

Bizonyára furcsának tűnik majd a kérdésem, de ítélkezés helyett szeretném, ha majd a kérdésre válaszolnátok. Köszönöm előre is! :-)

Szóval az a helyzet, hogy levelezgetek két férfival. Az egyiket személyesen is ismerem, bár csak távoli ismerősök vagyunk, nem szoktunk találkozni, évek óta nem is láttam. A másikat a netről, de rengeteget beszélgettem már vele, mindenféléről, neten is, telefonon is. Fotón, videón is láttam, persze ez nem helyettesíti az élő találkozást, de azt gondolom, valamennyire őt is ismerem.

Mindkét férfi házas, nem akarok tőlük semmit, ők sem tőlem. Ez leginkább ártalmatlan levelezgetés, beszélgetés férfi-nő közt, egyiket se akarom elcsábítani, és ők sem próbálkoznak nálam. Persze szoktunk szexről s beszélgetni, de csak olyan szinten, ahogy egy ember a barátjával beszélget ilyesmiről (ki mit szeret, miket próbált már).

Ők nem tudnak egymásról, de ennek nincs is jelentősége, mert egyikkel se alakul semmi, egyik is csak egy beszélgetőtárs, a másik is.

No és az a furcsaság alakult ki bennem, hogy van a két pasi.... akit a netről ismerek, helyesebb, férfiasabb, izgalmasabb, lehengerlőbb, jobb beszélgetőpartner, mint az, amelyiket élőben is ismerek. Mindig keres, mindig hiányol, érdeklődik, érzem, hogy fontos vagyok neki (nem tesz ajánlatokat, nem akar élőben találkozni, csak a virtuális énem hiányolja).

A másik, akit élőben is ismerek, szintén kedves, aranyos, ő is rendszeresen ír, akkor is, ha én 1-2 napig nem írok neki.... de ő csak tőmondatokban kommunikál, zárkózottabb, talán kicsit gátlásosabb is, nehezebben nyílik meg a beszélgetések során (bár ha olyan hangulatban van, akkor meg meglepően nyílt is tud lenni).

Mégis azt veszem észre magamon, hogy neki jobban vágyom a (virtuális) társaságára, jobban érdekel. A másik sráccal sokszor napokig nem beszélek, mert nincs időm bemenni a levelesládába, de ez utóbbinál meg óránként megnézem, írt-e már. Jobban várom az üzeneteit, pedig csak pár szavasak.

És érdekes módon a neten megismert pasinál semmiféle rossz érzés nincs bennem, mikor arról beszél, hogy mit szeret a feleségével az ágyban, miket szoktak csinálni, miket próbáltak már ki.... teljesen természetesnek veszem, meghallgatom, tanácsot vagy sőt ötleteket adok.....

Amikor viszont a személyesen is ismert pasi utal rá, hogy miket szeret, vagy miket csinál, rossz érzés fog el, nem akarok belegondolni, hogy mindezt a feleségével teszi az ágyban. Nevezhetjük féltékenységnek is, amit érzek.

Holott egyik pasitól sem akarok semmit, és mindegyikkel a neten kommunikálok csak, annak ellenére, hogy az egyikőjüket régről élőben is ismerem.

Mindkét barátság kb. ugyanakkor indult be a neten, olyan másfél, 2 éve.... tehát még csak ebben sincs különbség.

Miért van mégis ez a kettősség?! Miért az a pasi érdekel és hiányzik jobban, aki külsőre, férfias kisugárzásban is a másik mögött áll, kommunikációban és lazaságban is alulmarad.... Miért rossz érzés mégis, amikor az otthoni szexről beszél, míg a másiknál abszolút semmilyen rossz érzés nincs bennem, amikor ugyanez a téma?!

Valaki járt már hasonló cipőben?!