Ti mit csináltatok volna ilyen helyzetben a buszon?

Ha nem lettem volna 100 %-ig biztos benne, hogy szándékosan csinálja, akkor mindenképpen odébb mentem volna, elmentem volna a közeléből. Olyan sosincs egy zsúfolásig telt buszon sem, hogy nem tud az ember odébb menni, mert ha le akarsz szállni, akkor is megoldod valahogy, ha mást nem, szólsz, hogy legyenek kedvesek tovább engedni.

Ha viszont 100 %-ig biztos lennék benne, hogy szándékos akkor jó hangosan, és nagyon határozottan rászólnék.

Velem előfordult ilyen többször is zsúfolt buszon vagy villamoson, amikor még egyetemista voltam Budapesten. Jellemzően nem simán dörgölőzés, hanem hogy valaki a helyzetet kihasználva konkrétan a lábaim közé nyúlt hátulról. Az első ilyen esetnél kb. sokkot kaptam és nagyon kiakadtam, de csak odébb mentem, még csak hátra se néztem, mert inkább látni se akartam, hogy ki volt az a .... (ezt kimoderálta a GYK).

De utána a tehetetlen düh meg a iránta érzett undor mellett bennem volt az is, hogy nem álltam ki saját magamért, és elhatároztam, hogy ha netalán még egyszer előfordul ilyesmi (ami aztán így is lett, nem is egyszer az öt év alatt), akkor nem hagyom szó nélkül, és nem én leszek az, aki odébb vándorol, és alig várja, hogy leszállhasson.

A következő ilyen esetnél a piros 7-esen utaztam a barátnőmmel, mozdulni sem lehetett. Amikor valaki ugyanúgy tapizni kezdett (nagyon egyértelmű volt, nyilván én sem hoznék kínos helyzetbe valakit, aki esetleg csak nekem préselődik a zsúfoltság miatt), akkor vettem egy nagy levegőt, és jó hangosan annyit mondtam, hogy "Vegye le rólam a mocskos mancsát, de most rögtön." Kb. a fél busz odanézett, a pasi meg égő vörös fejjel sündörgött le a következő megállónál. (Őszintén szólva én is meglepődtem magamon, amikor meg leszálltunk, a barátnőm még meg is jegyezte, hogy "Te, ezt nem is néztem volna ki belőled! :-)

Úgy voltam vele, hogy magamnak is tartozom ennyivel, meg azoknak a nőknek, vagy akár kamasz lányoknak, akiket ugyanúgy fogdosna, ha újra meg újra megteheti következmények nélkül.

Angliában meg egyszer durván "bosszút álltam" egy pasason, aki úgy gondolta, hogy megteheti a nyílt utcán, hogy amíg én egy lemezbolt utcai standján nézegetem a CD-ket, a kb. térdig érő szoknyám alá felnyúl a lábam közé a bugyimig, aztán sétál tovább, és kajánul vigyorog. Szerintem a mai napig emlékszik ő is a váratlan "megtorló akciómra", én meg már csak röhögök rajta, ha eszembe jut, kalandos életem egyik - utólag már vicces - epizódja, amin remélhetőleg az unokáim is szórakozni fognak egyszer. :-)

ha olyan lett volna, aki nem tetszik az eléggé zavart/idegesített volna engem is

de ha tetszik akk még örülnék is neki :)