Beletiportam az önbizalmába avval, hogy ezt mondtam?

Barátommal 3 és fél éve ismerjük egymást az első 1.5 évben nem feküdtünk le egymással csak egyebek voltak. Másfél éve élünk együtt és 1x sikerült elmennem általa, többet soha. Mindig az aktus után oda fekszik mellém át ölel és mondja, hogy csináljam magamnak, így lezáródik mindkettőnknek, vagy közben kér meg, hogy nyúljak magamhoz. Ő egyébként szívesen csinálja nekem, csak nekem az általában nem mindig olyan jó érzés hiába mondom neki, hogy mit hogyan. Ő az első barátom, neki nem én vagyok az első.

És a lényeg, tegnap éjjel kérdezte, hogy mi a baj, és én nagy nehezen elmondtam neki, hogy zavar, hogy életem végéig akkor magamnak kell befejeznem amit kissé csalódottan és lehet bunkó stílusban mondtam. De eddig soha semmikor nem mondtam neki, hogy ez zavar vagy panaszkodtam vagy piszkáltam! Olyan veszekedés lett ebből, hogy undorító amit mondtam, gusztustalan vagyok, le is kurvázott (pedig tudja, hogy senkim nem volt), ilyen aljadék vagyok olyan aljadék. Direkt bele tiprok az ember lelkébe, önbizalmába, ő többet soha nem volt hozzam nyúlni ezek után. Nem is aludt velem az éjjel azt mondta nyugodtan haza mehetek anyámékhoz.

Lehet nem kellett volna ezt mondanom, nem gondoltam hogy ez ennyire durva, hogy elmondom. Hiába mondtam, hogy nem akartam belé gázolni így, nem érdekelte nem aludt velem szajkózta hogy többet nem er hozzam.

Én 21L, ő 31F