Férfiak, ti most már tényleg, mindig a feneket tartjátok elsődlegesnek és nem a puncit?

Összeismerkedtem egy férfival munkahelyen (nem közvetlen kolléga), akivel aztán meg volt az első randi és mindketten tisztáztuk, hogy ez csak egy szexkapcsolat lesz. Felmentem hozzá, én kezdtem orállal és már nagyon fel voltam izgulva, mondtam neki, hogy nyaljon ki és négykézláb helyezkedtem az ágyon, tudjátok, pucsítva, mint kutyapózban (mert egy kis nyalás után ebben a pózban akartam folytatni). Erre ő a fenekemet kezdte nyalni. Nem volt rossz, de én nagyon vágytam rá, hogy a puncimat kényeztesse és mondtam neki, hogy inkább azt nyalja. Utána szó nélkül nyalta, de ha nem mondom neki, szerintem a puncim eszébe se jut, és nekem ez rossz érzés volt. Ennyi erővel egy férfi is lehetett volna ott helyettem. Utána szex közben sokszor a s.gglyukamat izgatta és egyszer be is akarta rakni, de én leállítottam. Egyértelműen az volt a célja, hogy anál legyen. Nem igazán tudtam élvezni. A végén azt mondta vigyorogva, hogy ő még szeretne több alkalmat, amit nem értek, hiszen nem kapta meg, amire vágyott. Mondjuk gondolom majd a további alkalmaknál el akarja érni az anált, de ez miért éri meg neki egy szexkapcsolatnál? Tudom, tudom, most én vagyok a prűd királylány... Valamint abban is hibáztam, hogy ezt az elején meg kellett volna beszélnem vele, ezt nem vitatom.

Utána többet olvastam erről fórumokon, itt is, és azt látom, hogy a férfiaknak az az igazán jó nő, aki análisan is csinálja... Mennyire elvárás vajon ez? Ezek után nyilván minden kapcsolat elején tisztázom, hogy én ezt nem akarom, de vajon minden férfi erre majd azt mondja, hogy inkább hagyjuk, vagy belemennek, mert épp nincs más? Nálatok mennyire elváras?