Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Az ősközösségekben a férfiak megkellett fizikailag küzdjenek egymással, hogy ki feküdhet le egy adott nővel?
Az állatvilágban tulajdonképpen sok helyen ez a forgatókönyv, hogy a hímek megküzdenek egymással azért, hogy ki párosodhat a nősténnyel. Az emberek is a civilizáció kialakulása előtt körülbelül ugyanilyen törzsközösségekben éltek és kb úgy nézhetett ki a dolog, hogy a férfiak napközben vadászni, gyűjtögetni mentek miközben a nők otthon az utódokat nevelték. Este meg gondolom el kellett dönteni ki kivel fekszik le és valamiféle verseny alakult ki. A származás nem volt még lényeges, mert úgyis közösen nevelték a törzs összes gyerekét.
A monogám párkapcsolati modell tualjdonképpen csak azután jött miután megjelent a magántulajdon, hisz akkor már lényeges szempont volt, hogy ki kinek a gyermeke, ki kivel szemben tartozik felelőséggel, ki ki után örököl, stb. Ezért is volt annyira lényeges a házasság előtti szüzesség a zsidó-keresztény kultúrában. Ma meg a korszerű fogamzásgátlási módszerek korában megint nyilván új helyzet van.
Viszont ha jól meggondoljuk az alaptermészetünk most is olyan, mint őseinké. Most is meg kell küzdeni azért, hogy ki szerzi meg a csinos, mutatós nőt barátnőnek, a nők meg válogatnak a jelentkezők közt csak már nem kizárólag a fizikai erő számít, hanem az anyagiak, társadalmi státusz, stb. Tudom, hogy kicsit leegyszerűsítettem a témát, de én valahogy igaznak érzem.
válasza:Ha az emberi eredeti, természetes viselkedését akarod megfigyelni arra ott vannak a civilizációtól elzárt, vagy azzal alig érintkező primitív törzsek.
Az ember csoporton belüli kohéziója rendkívül erős. Az hogy kinek hol a helye a csoporton belül már kora gyerekkortól kezdve megtanulja mindenki, kialakul a rangsor a hordán belül.
Az ember szexuális szokásai nem olyan mint a csimpánzoké (ahol az alfa hímnek van utódnemzési "joga"), de nem is olyan mint a gorilláé (egy életre választanak párt). Inkább a kettő között van, félmonogám-jellegű. Kialakulnak párok, de ezek időnként felbomlanak és más újrarendeződnek. A szelekció az emberi csoporton belül is működik, az evolúció attól hogy erősebb a kohézió és nem vívnak ökölcsatát a párosodás jogáért még nem állt le.
válasza: válasza:#2 bocs, de ez nettó baromság! A primitív törzseknél sem dugnak fűvel-fával a nők, csak az azzal akivel hosszabb-rövidebb ideig "összeállnak" párként. Az utódgondozás bizonyos részeit a törzs az elválasztás (szopatást követően) közösen végzi pont úgy mint bármelyik másik csoportban élő állatnál.
Amit meg az orgazmusról írtál szimpla hülyeség, bugyuta magyarázat arra ha korai magömlésben szenvedsz.
válasza: válasza:2,4 Álomvilágban élnek. Valami konkrét cikk, írás, ami ezt alá támasztja? Semmi.
Ismét a saá frusztrációtok van ide kivetíte.
válasza: válasza:#1
Nem volt általános az erős alá-fölérendeltségi hierarchia, lásd:
A törzsi társadalmak sem mind rendelkeznek vezetővel, vezetői réteggel.
A párzásban sem valószínű, hogy ennek hiányában volt egy erős hierarchia, mint a csimpánzoknál. A monogámia alapvetően a hosszú gyereknevelési fázis miatt feltételezem lényeges volt akkor is.
Az is egy evolúciós ösztönző, hogy ne legyen belterjesség, és az is, hogy egy-egy járvány ne pusztítson ki egy közösséget. Ehhez diverzitás szükséges. Valószínűleg a nők vándoroltak is a közeli közösségek között, mint ahogy ez megfigyelhető genetikailag a későbbi közösségeknél.
válasza:5
4 vagyok, nem élek álom világban, ki mondta hogy el is hiszem?
Mondom csak olvastam valahol, azt nem mondtam hogy el is hiszem, de a tököm sem tudja mát hogy hol olvastam.
#8
Igen, ez szerintem is a legfontosabb szempont, hogy mivel hosszú idő, amíg egy utód önállóan életképessé válik, ezért volt annyira lényeges, hogy együttmaradjon a szülőpár. Másképp csak megtörténne az aktus és mindenki mehetne a dolgára.
Viszont ha jól olvastam több elmélet is létezik az emberek milyen majomfajtákkal áll rokonságban és állítólag egyiknél a szexualitás teljesen örömszerzésről szól, nem csak szaporodásról és nem számít ki hím vagy nőstény, egyszerűen csak így fejezik ki a szeretetüket egymás iránt. A másik fajnál ellenben az is előfordul, hogy ha egy nőstény újrapárosodik egy hímmel, akkor az adott hím kidobja a fészekből a nőstény előző párzásaiból lévő utódait. Az embereknél is azért van egy ilyesmi, hogy a saját gyermek más, mint a mostoha és utóbbit sok esetben zavaró tényezőnek tekintik.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!