Az ha 23 évesen puncson fenn vagyok és támogatói kapcsolatból tartom fenn magam erkölcsileg rossz fényben tüntet fel?

A kérdés már eleve nagy valószínűséggel kamu, vagy pedig nem sok mögöttes észt feltételez. Nem tudom, hogy melyik a rosszabb.

Az első dolog:

" de ezt most élvezem is, sokkal jobban keresek vele, és ameddig nem tesz tönkre lelkileg addig csinálom."

Az már rég késő, ha tönkre tett lelkileg. Ez nem egy olyan dolog ami egy gát lenne, hogy egy adott ponton már nincs visszaút, de még időben megfékezve teljesen tökéletesen eltűnik.

A második dolog:

"Ha lenne rendes párkapcsolatom, az egy férfinak szúrná a szemét, ha nekem ebből lenne pénzem"

Ki feltételezné mégis ezen a világon azt, hogy egy normális kapcsolatban bárki elfogadná, hogy a párja finoman szólva egy örömlány? Persze lehet szépíteni a dolgot, de azért valljuk be, hogyha pénzért adod magad oda az már eléggé megközelíti ez a kifejezést. Persze relatív, hogy kinek mi a normális kapcsolat de szerintem azért a standard az nem ez. :D

A harmadik dolog:

Teljesen mindegy, hogy milyen fényben tüntet fel, nem másoknak élsz és nem másoknak kell elviselnie a mindennapokat amiket átélsz és azt sem, hogy majd idősebb korodban hogy tekintesz erre vissza, hanem neked.