Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
A legtöbb ember biszexuális!?
Nemrég olvastam el Dr. Adam Rutherford - Minden ember [rövid] története című könyvét. Ez a könyv a genetika alapján igyekszik rekonstruálni az ember történetét, igaz, van benne történelem is. Rutherford a PhD kutatása során genetikával foglalkozott - csak szólok tehát, hogy komoly emberről van szó.
Ő azt mondja, hogy a szexualitás egy spektrum. Az egyik végén kizárólag homoszexuálisok, a másikon kizárólag heteroszexuálisok vannak. A legtöbben azonban a két végpont között vannak: gondolatban, szóban vagy tettekben.
Valóban igaza van Rutherford-nak?
Igen, ez így van, ez egy skála. De ez inkább azt jelenti, hogy nem fekete fehér a szexualitás és hogy a biszexualitáson belül is rengeteg árnyalat létezik.
#1: a személyiségfejlődés a halálunkig tart:) akkor ha azzal párhuzamosan a szexualitás is változik, alakul, akkor az rmber élete folyamán vándorolhat ezen a skálán bármelyik irányba. Van aki többet, van aki kevesebbet vagy soha. De változhat. Nem gondolom, hogy van egy kor, amikor ez megáll és úgy marad. Ahogy a személyiségünk se marad ugyanolyan. Persze az ritka, hogy valaki a skála két végéből ugráljon össze vissza.
#2: na ez pl biztos nem igaz, a 70% nagyon magas arány. Nagyon sok a biszex és a legkevesebben vannak a homoszexuálisok.
#3
#3 igen a halálunkig tart, mert folyamatosan érik az egyént környezeti ingerek. Ezzel együtt a korai szakaszban ért ingerek hatására kialakuló szexuális preferenciák később már nem változnak relevánsan. Szóval nem vándorolhat csak úgy egyik vagy másik irányba a skálán. Ez csak azoknál igaz akikben kialakult a korai szakaszban rá az affinitás.
Ahogy egy melegből sem lesz később hetero, s nem is lehet azzá tenni semmiféle pszichoterápiás vagy más eszközzel, úgy egy teljesen hetero sem fog centinyit sem mozdulni a biszexualitás irányába (max. akkor ha alapból volt benne rá affinitás).
#1
Ezt gondolom a szerző sem vonja kétségbe. A spektrummal feltehetően a felnőtt lakosságot akarta jellemezni. Azt is írta, hogy a szexualitásnak az örökletes elemei nagyon nehezen mérhetők.
#2
Pont ebben mondott újat a könyv. Rutherford szerint a legtöbb ember a két végpont (hetero, homo) között van.
#6: Ez egyáltalán nem igaz. A szexualitás is tud változni. Most mindegy hogy nevezzük ezt az affinitást. Szerinted ezt hogy lehetne definiálni? Ha kialakul de semmi jele akkor honnan tudod hogy kialakul? Ha soha egyetleg fantázia vagy gondolat sincs jelen mondjuk azonos nemű emberrel? Ha később előjön, akkor azonnal rágúzod hogy kisbaba korában beütött neki ez az 'affinitás' és az okozza?:D igazából már gyerekként is biszex volt? Vagy mi? Ez elég nagy hülyeség.
Azt írtam, hogy a skála két végébe való ugrálás nagyon ritka, nem erről beszéltem, ezt felesleges is volt behoznod. Én azt mondtam, hogy nem feltétlenül vagyunk életünk végéig a skála egy adott pontján.
Te nem látod át ezt a skála elméletet, úgy írsz, mint aki azt hiszi csak 3 opció van: hetero, bi, homo. De pont ez a lényeg, hogy nem 3 pont van, amik között nincs semmi fokozat.
Én hérom dolgot jegyeznék meg ezzel kapcsolatban.
1. Attól, mert valakinek van tudományos fokozata, még írhat hülyeségeket.
2. Komoly szakemberek is tévedhetnek, vagy állíthatnak pontatlan dolgokat, főleg, ha a vizsgálatuk tárgyát nem lehet tudományos alapossággal mérni. Márpedig a szexuális preferenciák pont ez a kategória.
3. Igen, a szexualitás egy spektrum. Egy spektrumot pedig nem lehet egzakt módon diszkrét minőségi osztályokra bontani. Ezzel pedig meg is bukik minden százalékos fantáziálás, hiszen az egyes százalékos értékek azon múlnak, hogy hol húzzuk meg a határokat.
További kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!