Hogyan lehetne azt feloldani, hogy ne féljek ennyire egy randevútól 24 éves szűz nőként?

Ismerős a helyzet, én 25 vagyok. És volt már túlélt randim, igaz, csak 5 de egyiknek sem lett folytatása. 2x a férfiak nem akarták, 3x meg én nem, hogy legyen második (mind netes ismerkedés). És voltak plátói szerelmeim is. Meg a legjobb barátom, aki belém zúgott de én nem. Úgyhogy nekem sem volt szerencsém a férfiakkal soha. Pedig olyan egyszerűnek tűnik találni valakit, akivel passzolnánk. De ha nem jön egyből a kémia, vagy valahol nem passzol az értékrend, akkor nem lesz semmi. Igazából a sikertelenségem okának főként azt tudom elképzelni, hogy amíg mások belevágnak, hogy majd lesz valami, esetleg szakítanak 2-6 hónap múlva... addig én 1 randi alatt leszűröm, hogy nem kell erőltetni, ami úgysem fog menni. Mert nekem kaland speciel nem kell. Alkalmi szex sem menne. Nem a gátlásaim miatt, hanem mert egy vadidegen embert nem kívánok meg. A testbeszédemmel sem adok olyan jelzést, hogy esetleg hozzám érhet (hátha attól beindulnék) mert taszít a gondolat, hogy egy vadidegen ember az 1.vagy második randin tapizzon. Bár ez szerintem abból ered, hogy ezt hagytam az első randimon a srácnak, majd kiderült hogy csak szexet akart és ez nekem nagyon rosszul esett akkor. Úgyhogy nálam az ismerkedés az nem a tapiról meg a szexről szól. Nyűgözzük le egymást, ami alapján kialakulhat valami. Csak sajnos sokan ezt értik, nem fogják fel, hogy a legtöbb nő nem kapcsolóra működik, mint a filmekben, ahol mindenki kapható mondjuk egy kis munkahelyi kamatyra. Kiábrándító.

Igyál előtte egy kevés alkoholt, de csak amennyit amennyi nem káros a viselkedésedre.

Kedves lányok, csak azt tudom tanácsolni nektek, amit azoknak a srácoknak szoktam, akik épp úgy félnek tőletek. Keresni kell a lehetőséget, h ellenkező neműekkel beszélgessen az ember, és egy idő után már nem lesztek idegesek az ellenkező neműek társaságában. Am a tánciskolát én is jó ötletnek tartom

Önbizalom!!!