Jogos a felháborodásom?

A szomszédasszonyom kölcsönkérte a hálózsákunkat, hogy a lánya elmenne a barátokkal táborozni hétvégén és hogy kölcsön-e adnám.

Mondom persze aranyos kamaszkorú lány mi rosszat feltételezne az ember köszön, visszahúzódó.

Tegnap visszahozta az anyja, hogy köszöni minden. Belenézek azért mielőtt szekrénybe tenném vagy indokolt-e a mosás.

Zipzárolom ki már akkor megcsapott a g*eci szag. Átitatódva a bélésig tenyeres foltokban össze vissza szinte ropogott is.

Most mit csináljak én már nem szívesen használnám.. De szólni se akarok a szomszédnak hogy a lánya jól elrendezte nem tudom miket csináltak benne rajta.

Nem akarok összeveszni.