A kinézet fontos ilyenkor?

A Van Graaf-ból öltözködöm, diplomás, igen jó helyen dolgozó ember vagyok. Ápolt vagyok, hetente járok fodrászhoz, a fogaim megvannak, nem büdös a szám, nem dohányzom, nem drogozok, nem kávézok. A BMI indexem kifejezetten jó! A probléma forrása az, hogy nincs semmiféle szexuális kisugárzásom a feleségem szerint. Bevallotta hogy ő a férfiaállat típusú pasikat szereti, én meg inkább a kulturált értelmiségi megjelenést hozom. Hiába kőkemény a karom vagy a hasam, szerinte a vonásaim feminimek. Legalábbis ezt vettem ki a szavaiból. Hozzám nem érne, csók? Még egy puszit sem adna.

Rossz apa lennék? Ott voltam a szülésnél, azóta is a gyerekem mellett vagyok, hordom, viszem, kiszolgálom, tanítom. Mint mondtam a gond az, hogy a libidóm még igen jó, otthon azért kapok elutasítást mert nem vagyok vonzó. Nem azért mert tróger vagyok vagy szemét, vagy hazug, eliszom a család pénzét stb.

Most hogy ezen túlestünk kedves válaszolók, így arra térnék ki mi az amin parázok! Hát az, hogy nulla au önbizalmam, félek attól hogy még egy fizetős is elutasít! Ez meg már csak pont lenne az "i"-re. Miért nem válok el? Pont azért, mert úgy érzem hogy minden nő undorítónak tart. Már úgy nézek rá minden nőre, hogy mi a reakciója ha rámnéz. Már képzelődöm vagy sem, de azt látom hogy elfordulnak, rondának tartanak. Egy kicsit már a pszichém is besokalt ennyi elutasítástól és szavaktól amit otthon kaptam a fejemre. 7 éve nincs szex, eddig bírtam. Viszont addig is maximálisan elláttám a családom!