Lehet mégis biszex vagyok? Valaki járt már hasonlóan?

Igen, velem is hasonló történt.

Kb. 23 éves koromig csak a fiúk érdekeltek, a lányokkal nem igazán foglalkoztam, úgy vonzottak szexuálisan ők is, de igazából nem mozgatták meg a fantáziám, érzelmileg pedig főleg nem érdekeltek.

Aztán történt valami, nem tudom hogy mi, de kb. 2 éve elkezdtek érdekelni a lányok. Szexuálisan is és érzelmileg is. Most ott tartok, hogy csak lánnyal tudom elképzelni az életemet, jelenleg is párt keresek, és most pedig pont a fiúkkal vagyok úgy, ahogy régen a lányokkal: nem igazán érdekelnek már, érzelmileg egyáltalán nem, szexuálisan is csak egy kicsit.

Pedig életem első 23 évében abban a tudatban voltam és a szüleim is abban a tudatban éltek, hogy nekem férfi párom lesz (nem volt komoly párkapcsolatom férfival, csak futó kalandok inkább). Aztán igazából örülök neki, hogy így alakult.

Első vagyok, egy kicsit hülyeséget írtam, tehát pontosítanám:

tehát abban a tudatban éltem 14 éves korom óta, hogy nekem férfi párom lesz, a szüleim pedig 20 éves korom óta éltek abban a tudatban.

Ez nagyon érdekes dolog. Én pont emiatt vagyok óvatos a bekategorizálásokkal.

40 éves vagyok, és már eldőlt számomra, hogy nem akarok küzdeni a homoszexualitásom ellen (sokáig ezt tettem). De ez nem jelenti azt, hogy ne lennék nyitott arra, ami esetleg még jöhet. Sose voltam szerelmes lányba, sose fantáziálgattam nőkről. Mind a mai napig, ha az utcán járok, a fiúk után fordulok meg, ők tetszenek, ők izgatnak, őket csodálom. De miért zárnám ki eleve, hogy ez akár meg is változhat?

Annyi előnye mindenesetre biztos lenne, hogy míg a fiúk túlnyomó többsége szerint én már "öreg" vagyok, addig a nők pont hogy inkább az ilyen érettebb, megállapodottabb férfiakra buknak. Szóval náluk most talán több esélyem lenne. :D