Hogy tudatosítsam magamban , hogy ne kedveljem annyira a kolléganőmet?

Kicsit bővebben: Van egy kollégám, amolyan csoportvezető köztünk, de egyenlő félként tekint ránk. Sajnos van egy férje már kb. 20 éve, akivel nincs olyan jó kapcsolata, gyerekük nincs, azt is mondta, hogy azon sem csodálkozna, ha otthagyná őt. Amúgy ez a hölgy 42 éves én 32 éves vagyok, tehát még korkülönbség is van. Szóval még egy ellenérv ,de , hogy puhatolózzak nála. Viszont olyan kijelentéseket tesz, hogy pl. : meglát egy nőt az utcán és azt mondja, hogy nem rossz a csaj. MEg ahogy néz... , bár lehet, hogy ezt is félreértem. NEmrég kicsit megnyílt nekem elmondott olyan dolgokat, amiket csak alig pár ember tud róla. Az utolsó beszélgetésünk alkalmával kijött belőlem, hogy néha olyant érzek emberek iránt,ami számomra helytelen. ( ugyanis még nem igazán tudtam elfogadni, hogy a lányok is érdekelne, igyekeztem és talán még most is elnyomni ezt az érzést. Utána még kérdezgetett, hogy miért érzem így miért kellene bárkinek is megfelelnem, meg hogy mire vágyok, de közben meg megjött a párja... Néha azon veszem magam, mint tegnap is , hogy a melleimet nézni... A kijelentésem óta amiből nem tudom, hogy rájött-e , de kicsit zavarba vagyok és kicsit oldottam is vagyok egy részből, mert legalább valakinek kimondtam, még ha nem is konkrétan. Szóval zavarba vagyok a jelenlétében, sokat mosolygok és idegességemben viccelődök. Már párszor megkérdezte, hogy mi van velem, amire én azt válaszoltam , hogy semmi különös. Majd nem sokkal később még aznap megölelt és azt mondta, hogy nincs semmi baj, bár ezt most nem tudom, hogy mire is értette. MEg nem igazán van ott a figyelmem, ha a közelemben van, erre is rákérdezett, hogy miért vagyok ilyen kicsit elkalandozott, azt mondtam, hogy néha előfordul velem , erre ő azt mondta, hogy vele is. MEg néha mondja, hogy saját magára emlékeztetem... Ezekből még ne szűrjek le semmit, igaz? (bocsi, hogy hosszúra sikeredett...)

Mert ha átgondolom, még ha lenne esélyem is , aminek azért a szívem mélyén örülnék, DE több okból sincs esély erre a kapcsolatra, ha meg tiszta fejjel átgondolom.

Tisztára vegyesek az érzéseim már, akarom meg nem is ,mivel foglalt, meg kolléga... Viszont többször mondta már , hogy mikor nevetek , mosolygok , meg zavarba vagyok a jelenlétébe, hogy ez aranyos és reméli másnap is ilyen leszek... MEg amúgy most honnan tudhatnám, hogy csak szexpartnert keres?

Mégis miért én tegyem meg az első lépést, mikor ő az idősebb meg gondolom a tapasztaltabb? VAgy ez hogy megy, nem értem, amúgy még nem volt komolyabb kapcsolatom, meg mindíg velem szoktak kikezdeni, nem én szoktam nyomulni :) Bár eddíg ugye nem lett ilyenekből semmi, mert igyekeztem elnyomi magamban.

Jóóó, hát én is kíváncsi vagyok. :) Te hogy lépnél??