Ha valaki 28 éves nő létére szűz nagyon kellemetlen ugye?

Én pasi létemre 20 éves voltam az elsőnél, cikiztek is a haverok eleget, mert az is elég késői már.

Aztán szép lassan elkezdett kifejlődni a szexuális kultúrám és messzebb jutottam mára, mint a korábbi csúfolódók, többet tudok a női testről stb. :-)

Én is félénk voltam és későn érő típus.

Ez nem tragédia....szex nélkül leélni az életet viszont az :-)

A testi gyöör Isten nagy ajándéka és igen, ha egyszwr elkezded többet soha nem tudod majd abbahagyni! ;-)

Szia! Én szintén 28 éves fiú vagyok komoly tapasztalatok nélkül. Az egyik kedvenc fölösleges időtöltésem a gyakorikérdéseket böngészni pont ebben a témában. :)

Azt te érzed, hogy kellemetlen-e. Én nem szoktam elmondani az embereknek, csak 1-2 barátnak, titokban meg szeretném, hogy sajnáljanak :) De amúgy sokan azt feltételezik, ami nem igaz:

- biztos válogatós vagyok és várok a tökéletesre, ne csináljam. Ez nem igaz, könnyebb engem megkapni, mint az ebolát.

- biztos lenézem a nőket, szóba se állok a csúnyákkal, csak a szépek érdekelnek, jellemzőőőőő. Ez sem igaz, ráadásul nem szokás elhinni, hogy nincsenek nagy igényeim.

- biztos félek a visszautasítástól, ezért nem kezdeményezek. Nem egészen, hanem átlalában nem tudom, hogyan kezdeményezzek vállalható módon. És talán rosszul teszem, hogy várok a nők jelzésére, mert annak többször összejön, aki erre nem vár, csak nyomul.

Ne csinálj belőle lelki terhet magadnak, ez nem valami fogyatékosság, mint már mondták is, hanem egy állapot, vélhetően átmeneti, főleg, mivel ez neked probléma, vagyis :szeretnél rajta változtatni.

Azt tudnám ajánlani, hogy nézelődj a világban tudatosan, pl légy tisztában azzal, mit is szeretnél az élettől, milyen keretek között akarsz élni - családban, vagy valami komplexebb sokszereplős megoldásban, vagy jó neked egyedül s nem tudsz bevállalni mást - ki tudja, ez a része a te fejedben dől el, ahhoz kellene társat találni.

Ha már tudod a keretet, tudhatod, mi az, ami nem fér bele. Ha ilyennel találkozol, hagyd ott. Kínos lehet, de egy rossz kapcsolatnál még egyedül is jobb.

Ne félj a többi embertől, közelről egyáltalán nem rémesek. Próbálj beszélgetni velük, figyeld őket, légy nyitott a közeledésükre, és te is vedd észre, ha valaki megmozdul feléd. Vagy megmozdulNA. A külseje egy dolog, valószínűleg nálad nem megtörni kell a jeget, hanem felolvasztani, lassan tudsz felengedni, ez beszélgetést, a bizalom, a kellemességérzet kialakulását jelenti. Ha ez nincs, akkor neked nem működik, ha jól értem. Szép, mély kapcsolat alakulhat ki ezzel az alapállással.

A pszichiátert-orvost azért nem ajánlanám lelkesedve, mert ők orvosi-pszichológusi szemmel néznek rád és koránt sem annyira érdekeltek az eredményességben, mint gondoljuk. Jobb, ha természetes emberi közegben oldódik meg a dolgod.

Még egyszer: nem a szüzesség a probléma, hanem a kapcsolatteremtés, a többi kialakul. Minden emberrel más jellegű, neked annyit kell tudnod, hogy jó-e az neked vagy nem. Ne egy határozott formát várj, ilyen lesz vagy olyan - csak hagyd észrevenni magad és te is vegyél észre másokat.

Dióhéjban :)

Ha azért vagy szégyenlős mert szűz vagy, és azért vagy szűz, mert szégyenlős vagy, akkor ez egy ördögi kör!!!

Keress egy normális pasit!!! Nem kell azonnal bejelenteni neki, hogy még szűz vagy, mert attól megijed, arra gondol: na, ez sem kellett senkinek!!!?? :):):)

Tényleg gyönyörű dolgokról maradsz le így! Vágj bele valahogy! :) DE csak okosan!

Én is 28 évesen vesztettem el (nő vagyok). Magától a szextől féltem nagyon, talán attól, hogy nem a megfelelő pasival történik meg, és aki majd jól otthagy utána, és abba belerokkannék.

Nekem mindig rövidebb kapcsolataim voltak, tehát magával a kapcsolatok alakításával volt/van problémám. Ezért nem mertem lefeküdni egyikkel sem, mert tudtam, hogy úgysem tart sokáig. Aztán 28 évesen találkoztam egy pasassal, akinél úgy éreztem, ő lesz a megfelelő.

Hát, nem sült el jól, mert naná, hogy visszatáncolt pár alkalom után, ráadásul elég figyelmes és törődő sem volt velem az ágyban. Tehát jól megkaptam azt az élettől, amitől féltem.

És még egyben vagyok. :)

Nem bántam meg, hiába volt fájdalmas élmény (lelkileg és fizikailag is), mert legalább egy teherrel kevesebb, nem misztifikálom már túl a szextémát.

Szerintem ne ezen túráztasd magad, hogy szűz vagy-e vagy sem. Az alapproblémát kéne orvosolni: mért megy nehezen a kapcsolatépítés. Ha el is veszíted a szüzességed, attól még, hogy volt már ilyen élményed, nem lesz több (pár)kapcsolati tapasztalatod, és szerintem ez lenne a nagyon fontos.

29/N

(#23 vagyok, de lehet hogy nem is kéne vállalnom azt a hozzászólást...)

Néha (nagy ritkán) összeröffenek olyan társasággal, akikhez új ismerőst is elhívhatnék. Szóval, ha társaság kell, talán tudok segíteni.

A "csak valahova eljárkálás" nálam sem jött be még, amellett, hogy örökre ígéretes marad...

De ebben a tekintetben, hogy kiszemelni rendezvényeket, eseményeket és elmenni rájuk (egyedül is), én eléggé feltalálom magam. (jó dolog az internet)