Léteznek olyan nők, akiknek van tartásuk? Vagy ez a helyzet normális, és minden így van jól?
Állandóan azt látom az életben, meg itt is kérdésekben, hogy 2féle lány van: az egyiket egyáltalán nem érdeklik a fiúk, a másik meg r betűvel kezdődik. Nagyon sok lánnyal beszéltem már, de eddig nem találtam olyat, aki igényes lenne, jogos elvárásai lennének és képes magányban is nő lenni.
Manapság már 12 éves lányoknál téma a szüzesség elvesztése, de ha véletlenül 17 felett is szűz maradna valamelyik, akkor csak visszahúzódó, társasági életet nem élő lányról van szó, vagy csak túl csúnya ahhoz, hogy bárki le akarja fektetni. Sőt, látni ilyeneket is, hogy képtelen tovább várni, ezért inkább lefekszik már valakivel, csak ne legyen szűz.
Valahogy ezeknek a lányoknak sosem elég jó semmi, közben pedig rengeteg olyan fiút lehet találni, aki bár unalmasabb, és nem olyan jóképű, de jófiú kategóriába tartozik. Ugyanakkor azok, akik összetörik a szívüket, mindig érdekesebbek nekik.
Sőt, emellett azt látni, hogy ezek a lányok nem is vágynak a szexre, csupán azért kell egy pasi, hogy elismertek legyenek a többi élversenyző között. Tényleg ennyi lenne az ember? A férfi csak szexet akar, a nő meg csak elismerést?
Természetesen a kapcsolatok nagy része külsőségekre alapszik, és a szexben merül ki, és idővel csak egy folytonos színjátékká válik, amiben bizonyos időnként be kell tölteni a "párom" pozíciót.
Hová lettek az igazi nők, akikben van érdeklődés, együttérzés, de önértékelés(önkritikával), tartás is? Vagy a nő igazi jelleme ez lenne, és köszönjük az egyenjogúságnak?
Tényleg a korszellem meg a nevelés hibája, hogy ennyire egyszerű ma egy nő, vagy soha nem is volt bonyolult?
Nem célom ezzel senkit sem megsérteni, lehetőleg mellőzzük a kultúramentes fröcsögést.
"Tudod kérdező, a férfiak sok mindent elvárnak a nőktől, de ők maguk édes keveset tudnak biztosítani. "
Én pont fordítva látom: a legtöbb nő kb fele annyi energiát fektet egy kapcsolatba, mint egy férfi, és az elvárásai is aránytalanul magasabbak.
"de ez senkit sem érdekel, mert túl domináns vagyok és gyűlölöm, ha ki akarnak sajátítani."
Szerintem nem minden férfi a passzív karakterekre bukik.
"Mindig megmondom a véleményem, amit gondolok (sértegetés nélkül)"
Ezt elég nehéz elképzelnem egy átlagos nőről, de tegyük fel igazat mondasz.
"Az emberek, főleg a férfiak, ezt nem tűrik. "
Ezt is fordítva látom. Bár igaz az is, hogy manapság általában megnőtt az egója az embereknek.
"Az igazság fáj. Ezért is nincs párom! És minden bizonnyal nem is lesz a szókimondóságom miatt. De ha azon múlik, hogy erről le kellene mondanom, akkor nem is kell senki."
Nem szabad összetéveszteni a szókimondást az érzéketlen sértegetéssel. Biztosan úgy érzed, hogy nem ütsz meg sosem személyes hangnemet, hanem mindig a másik menekül el az igazság elől?
Ha feltételezzük, hogy ez így van, képes vagy ugyanezt elviselni egy férfitól?
"13: Nem sértegetek senkit. Bárkivel, legyen az pár, vagy egy barátnő, ha van problémám, akkor azt négyszemközt, diszkréten a tudtára adom. Nem mások előtt fogom kiosztani az embereket. Erélyes vagyok, de nem szidok senkit és nem is célom bárki megsértése."
Ha ez valóban így van, az ritka és dicséretes eset, mert én akiket megismertem, általában pont buta, hangos emberek, akik drámázni akarnak.
Te milyen körökben mozogsz, ahol próbálkoztál is férfiakhoz közeledni? Egyáltalán volt olyan férfi, aki megfelelt az elvárásaidnak?
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!