Hányan vannak itt olyanok, akik várni szeretnének, vagy vártak a nászéjszakáig?

Szia!

Én várni szeretnék. Azaz várunk is a párommal.

Hogy miért?

Mert hiszünk egy olyan Istenben , aki annyira szeret minket, hogy emberként meghaljon azért, hogy örök életünk lehessen.

Tehát, ha van ilyen Isten, aki ennyire szeret, és mi hisszük, hogy egymásnak szánt minket, akkor abban is biztosak lehetünk, hogy szexuálisan is egymáshoz illünk :)

Hiszen, ha mindenre volt gondja, erre (a majdnem legfontosabbra) miért ne figyelt volna?

Amúgy egyáltalán nem egyszerű. Mármint várni. Mert egy egészséges kapcsolatban szerintem nem létezik, hogy ne kívánnák egymást a párok. Viszont minden bizonnyal megéri. Mert Isten nem véletlenül kérte ezt tőlünk, hanem a mi (egészségügyi, lelki) védelmünk miatt, plusz szerintem egy sokkal meghittebb, bizalmasabb kapcsolatot eredményez, ha a páromnak adhatok valamit MAGAMBÓL, ami senki másé nem lehet soha...

Egyébként minket nem neveltek vallásosan.

Szóval ez a mi saját meggyőződésünk. ( és sajnos nem igen tükrözi a szüleink nézeteit..)

De semmiképpen sem ítélem el azokat, akik ezt nem így látják. Mindenki a saját életét éli, úgy ahogy ő azt jónak látja.

Ja és még valami, amiért külön hálás vagyok, hogy nem esik rosszul, hogy a páromnak már volt előttem más. Sőt, bármennyire is nehezebb is így ( mármint neki várni) mégis megteszi, mert szeret, és mert mindketten szeretnénk egy életfogytig (vagy még az után is) tartó áldott, boldog házas életet :)

Ez nem vallási propaganda, csak elmondtam, hogy mi miért szeretnénk várni :)

21/L

hmmm..az utolsó válaszoló totál a szívemből szólt. Régen(4éve) úgy gondoltam, h hülyeség várni, ha szeretek vkit, akkor a szex alapvetően hozzátartozó része a kapcsolathoz, stb, stb. Aztán totálisan megváltozott az életem, belépett az ÉLŐ ISTEN képbe(bocsi, aki "hülyének" néz, de így van, de én sem evangélizálok itt, mert ez nem az a topik...)

Szóval én hoztam 19évesen 1 dontést: mivel láttam a kontrasztot aközött h hogyan éltem addig(bulik, flört, pasik, petting, stb...) és láttam/hallottam h azok, akik úgy döntöttek, várnak a szexszel nászéjszakáig, milyen áldott, jó házasságban élnek. És akkor úgy döntöttem, h nekem nem kell az, ahogy addig gondolkodtam. Mondhatni úgyis, h Isten maga formálta át a gondolkodásomat(NEM VALLÁS-az nem képes rá...) megértettem a lényeget, "felkapcsolták a villanyt bennem2, rájöttem, h ez 1 ajándék, amit 1 különleges mebernek akarok adni, aki a férjem lesz. Azt is eldöntöttem, h nem fogok a fiúk után rohangálni, meg lesz értékrendem és kivárom az IGAZIT a megfelelő időben, akármennyire is nehéz. Nem volt könnyű, fiúk sürögtek-forogtak, kérdezgette mindenki, h ugyan, h lehet, h nekem nincsen barátom, 1 ilyen szép, okos lánynak, blabla és én mindig elmondtam, h mi újság...Továbbra azt is eldöntöttem, h akivel ez után "járni" fogok, az a férjem lesz, nem akarok "járogatni" fűvel-fával, elpazarolni azt a szépséget, (akár 1 csókot is vagy az érzelmeimet olyasvkire, aki nem az igazi. Időpocsékolás. Szal, nem volt 1xű. De bíztam Isten tervében, h van vki, akit CSAK NEKEM TEREMTETT. Azóta kijöttem Angliába. Nagyon klassz emberekkel dolgozom együtt a világ minden tájáról, jó barátokra tettem szert, stb. Megismerkedtem 1 angol fiúval(szintén keresztény), barátok voltunk, majd 1másba szerettünk. Mostanra tudjuk, h EGYMÁSNAK VAGYUNK TEREMTVE, tudjuk, h 1ütt akarjuk leélni az életünket. Megbeszéltük, h várunk a szexszel házasságig. (alap) Nem könnyű, főleg neki, mert ugyebár fiú... :) Csók volt... De mivel mindketten tartani akarjuk magunkat, ezért 1 időre "kerülljük" a csókot is... :P Nem mondom, h könnyű. DE amit mind2en megtapasztalntunk az az, h azóta mióta meghoztuk ezt a döntést, még JOBBAN SZERETJÜK, TISZTELJÜK egymást. és tudjuk, h eszméletlen jó nászéjszakánk lesz :D

bocsi h hosszú voltam

23/l

Nem bántam meg.