Butaság a szexre egyfajta beteljesedésként gondolni?
A barátommal fél éve, hogy egy párt alkotunk. Mindketten az első nagy szerelmet éljük át, nagyon szerelmesek vagyunk. A kapcsolatunk alakulása, és az is, hogy "csak" most, a megszokottakkal ellenben, vált aktuálissá a szex kérdése azt mutatja, hogy valóban komolyak a szándékaink. Biztosan sokan hiszik azt, és képzelik el, hogy 18 évesen, életük első nagy szerelmével fogják leélni egész hátralevő életüket, és biztosan mindenki azt mondja, hogy ő tudja hogy ezt mindenki így gondolja, de "ez egészen más", éppen ezért nem akarok semmi ilyesmit mondani, csak annyit hogy az életünk tökéletes lehetne együtt.
Hónapokig "beértük" az ölelkezésekkel, hát, mellkas simogatásával, csókolgatásával, egy pár hete azonban már ott tartunk hogy odalent simogat. Eszméletlen érzés!
Én mindig egyfajta beteljesedésként gondoltam a szexre. Ha egy lány és egy fiú lefekszenek egymással, nem csak a testük, de az érzelmi szálaik is összefonódnak, eggyé válnak. Éppen ezért egy kapcsolatban, mint i-n a pontra gondolok. Nagyon szeretem ezt a fiút. Az életemet is rá merném bízni, a kapcsolatunk mondhatni, tökéletes. Szeretném neki odaadni magam testesül, lelkestül, aminek a legegyszerűbb formája és bizonyítási módja , ha vele osztom meg először testem és lelkem minden egyes kis szegletét, úgy, ahogy van, mindenféle gátlás nélkül.
Ugyanakkor motoszkál bennem a gondolat, hogy egész hátralevő életemben, egy férfinek szeretnék élni, annak, akinek majd gyerekeket szülök, akivel megöregszem. És erre a barátom tökéletes lenne, és most azt mondom, semmiben sem vagyok annyira biztos, mint abban, hogy ez a személy ő lesz, de a halálon kívül semmi sem biztos az életben...
Mindenféle képpen szeretnék majd erről vele beszélni, ha oda kerülne a helyzet. Csupán érdekelne, hogy a fent leírtakról van olyan aki hasonlóképpen, vagy pont hogy teljesen másképp vélekedik. Köszönöm!
Én egy szóval sem írtam ilyesmit, ezek szerint nagyon félreértetted a mondókámat. Nem azért felesleges várni az első alkalommal a nászéjszakáig, mert mi lesz ha rossz a szex és akkor befuccsol az egész (bár sokan így gondolják én nem), hasonlóan hozzád azt vallom és eddigi tapasztalataim azt mutatják, amit te is leírtál.
Egyszerűen csak azért várni a nászéjszakáig, hogy elmondhassam magamról h ááá nekem ő volt az egyetlen, és évekig húztuk egymás agyát. Szerintem felesleges. Ami jó az jó, mi a fene értelme van kínozni egymást.
Ha 5 év múlva meg kiderül, hogy mégsem illetek egymáshoz, akkor sem kell szerintem szégyellned magad, mert nem a leendő férjed volt az első.
Szerintem pár év múlva rájössz az ilyesmire te is és kevésbé szentimentálisan, romantikusan látod majd a világot. (Félre ne érts, én is egy romantikus nőnek tartom magam, és hiszek is a szerelemben, de nem érzem magam rossznak mert jól éreztem magam, volt néhány barátom, sőt még szexkapcsolat is előfordult, én úgy érzem, hogy nekem jól jöttek ezek a tapasztalatok, persze ez egyénenként változó.)
Nos én nem próbállak tovább meggyőzni téged semmiről, ez a Ti döntésetek, Te tudod, én csupán azt próbáltam felvázolni, hogy szerintem felesleges ez az agyhúzás.
24N
"Ha valakihez érzelmileg kötődsz, valakibe szerelmes vagy, elképzelhetetlennek tartom, hogy ne működjön vele a testiség."
Pedig ez bizony előfordulhat.
Hallottam olyan párról, akik rajongásig szerették egymást, természetesen vártak is az esküvőig - és utána képtelenek voltak szeretkezni. Annyira rajongtak egymásért, és annyira sokat vártak a szeretkezéstől, hogy emiatt nem tudott összejönni. Nagyon sokat kínlódtak, de végül csak elváltak - most mindkettő elfogadható házasságban él, mással.
Bizony, hogy van olyan, hogy nem működik a testiség a szerelem ellenére. Nem arra gondolok, hogy nem jó a szex a másikkal, de például az eltérő igények komoly probléma forrásai lehetnek.
Véleményem szerint nagyon naivan, ábrándosan gondolkodsz a szexről, a párkapcsolatról és te is rá fogsz döbbenni, hogy az élet nem egy lányregény. Nem bántani akarlak, de egy féléves kapcsolat, pláne ennyi idősen még semmi. 18 évesen én is azt hittem fél év után, hogy vele fogom leélni az életemet, de nem így lett. Persze kívánom, hogy legyen úgy, ahogy neked a legjobb, de ne kergess hiú ábrándokat.
Rövid válaszom a kérdésedre: igen, szerintem butaság. Legalábbis olyan szinten, ahogy te gondolod.
Kedves válaszolók!
Nem tudom feltűnt e de a kérdező pettingelni kíván a barátjával,szal bőven ki fogja ismerni milyenféle az ágyban..
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!