Butaság a szexre egyfajta beteljesedésként gondolni?
A barátommal fél éve, hogy egy párt alkotunk. Mindketten az első nagy szerelmet éljük át, nagyon szerelmesek vagyunk. A kapcsolatunk alakulása, és az is, hogy "csak" most, a megszokottakkal ellenben, vált aktuálissá a szex kérdése azt mutatja, hogy valóban komolyak a szándékaink. Biztosan sokan hiszik azt, és képzelik el, hogy 18 évesen, életük első nagy szerelmével fogják leélni egész hátralevő életüket, és biztosan mindenki azt mondja, hogy ő tudja hogy ezt mindenki így gondolja, de "ez egészen más", éppen ezért nem akarok semmi ilyesmit mondani, csak annyit hogy az életünk tökéletes lehetne együtt.
Hónapokig "beértük" az ölelkezésekkel, hát, mellkas simogatásával, csókolgatásával, egy pár hete azonban már ott tartunk hogy odalent simogat. Eszméletlen érzés!
Én mindig egyfajta beteljesedésként gondoltam a szexre. Ha egy lány és egy fiú lefekszenek egymással, nem csak a testük, de az érzelmi szálaik is összefonódnak, eggyé válnak. Éppen ezért egy kapcsolatban, mint i-n a pontra gondolok. Nagyon szeretem ezt a fiút. Az életemet is rá merném bízni, a kapcsolatunk mondhatni, tökéletes. Szeretném neki odaadni magam testesül, lelkestül, aminek a legegyszerűbb formája és bizonyítási módja , ha vele osztom meg először testem és lelkem minden egyes kis szegletét, úgy, ahogy van, mindenféle gátlás nélkül.
Ugyanakkor motoszkál bennem a gondolat, hogy egész hátralevő életemben, egy férfinek szeretnék élni, annak, akinek majd gyerekeket szülök, akivel megöregszem. És erre a barátom tökéletes lenne, és most azt mondom, semmiben sem vagyok annyira biztos, mint abban, hogy ez a személy ő lesz, de a halálon kívül semmi sem biztos az életben...
Mindenféle képpen szeretnék majd erről vele beszélni, ha oda kerülne a helyzet. Csupán érdekelne, hogy a fent leírtakról van olyan aki hasonlóképpen, vagy pont hogy teljesen másképp vélekedik. Köszönöm!
na szóval:D.
ideje lefeküdnöd vele.
Egy szerelmes regény veszett el benned...
Tégy érzéseid szerint!
Utána is írhatnál! Szívesen olvasnám...
Nagyon szépen leírtad ezeket.
Most már csak az a kérdés, hogy beszélgetni ezekről szoktatok-e?
Remélem, hogy nem csak egymás testével ismerkedtetek ennyire jól - hanem a lelkével és a szándékaival is.
Ha itt is teljes az összhang, akkor lassan tényleg ideje erre is gondolni - de még talán korai lefeküdni. Először ismerkedjetek meg az örömszerzés más módjaival... másrészt _előre_ gondoskodjatok a védekezésről is!
Ha összeházasodtok, még akkor se fogtok azonnal gyereket akarni.
Viszont, ha tényleg ennyire szeretitek egymást, akkor talán egy jegyességen már gondolkozhattok. De ezt ne szex előtt, közben vagy után vesd fel neki.
Amindenit de pontosan ilyen vagyok:D
Mi is ilyen lassan haladtunk és óriási élmény volt,ahogy felfedeztünk egymást...
Úgy oldottuk meg,a kérdést,hogy a házasságig csak petting de annak minden fajtája.És így mégsem kell önmegtartóztatástól szenvedni de elmondhatom,hogy csak neki adtam magam:D
Amúgy mennyi ideje vagytok együtt?Az elején(fél évig)nekünk is minden tökéletes volt, aztán sajnos jöttek a velszekedések,pofáraesések, olyasmik kiderülése amit sosem hittem volna(szal azért vigyázz)de mondjuk túlléptünk rajta és 1,5 éve együtt vagyunk.
22l
Ha ennyire szeretitek egymást, és ennyire jól elvagytok együtt, nem látom értelmét várni.
Persze, kettőnk neveltetése, gondolkodása alapjaiban más, máshogy gondolkodok a dolgokról (feltételezem, Te vallásos vagy), bár én is úgy gondolom, hogy a szex akkor a legjobb, és akkor az igazi, ha szerelem is van, itt ez megadatott, hiszek a házasságban /szüleim 17(anyukám)-21(apukám) évesen jöttek össze, (nem vártak a házasságig) egy év múlva volt az esküvő, azóta is együtt vannak, tehát nem lehetetlen/, de abban nem, hogy addig kéne várni az első alkalommal. (Sőt, bár te ezzel biztosan nem értesz egyet, hiszem azt, hogy nem árt ha van némi tapasztalata mindkét félnek, mielőtt egy egész életre szövetséget kötnek, kicsit kiismerik a másik nemet, mind szexuálisan, mind érzelmileg.)
És ha nem ez a fiú lesz a férjed, gyermekedi apja? 20 múlva az akkori párodnak nyugodt lelkiismerettel elmondhatod szerintem, hogy nem nem vártál a házasságig, hanem egy nagy fiatalkori szerelmeddel feküdtél le először, szerintem nem baj, ha van tapasztalatod, másrészt meg érzelmekkel tetted, akkor örömet okozott, boldogságot, ezáltal csak teljesebb lesz a kapcsolatotok. Ha pedig ezzel a fiúval éled le az életed, akkor én azt mondom, hogy semmit sem veszítesz azzal, hogy nem vársz egy misztikus éjszakáig (ami ha jobban belegondolunk, általában nem sül el olyan jól, az egész napos fáradt herce-hurca, stb. miatt).
Feltételezem, hogy a mostani párod szűz, ha netán nem jön össze, gondolod, hogy 5-6 év múlva fogsz találni magadnak egy olyan férfit aki szintén szűz, erre nagyon kicsi az esély valószínűleg.
Mindenesetre, ha úgy határoznál, hogy vársz a házasságig a fiúval mindenképpen, minél hamarabb közöld, hogy tudja mire számítson nálad.
Nagyanyáink idejében nem volt nagydolog várni ám a házasságig, ha akkor élnénk én is biztosan minden gond nélkül kibírom. Átlagosan 16-18 évesen férjhez mentek, 20-21 éves kor után pedig vénlányok voltak. Más volt a világ, máshogy gondolkodott a nagy átlag, a párok ritkán kerültek olyan helyzetbe még 30-40 éve is, hogy megtehették volna a házasság előtt (pl. ilyen hogy együtt alvás, bezárkózás vmelyik fél szobájába órákra egyedül, stb. nem létezett). Ugyanakkor anno is előfordult jócskán a "7 hónapra" született gyerek.
24N
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!