Férfiak! Ti hogyan tolerálnátok, ha a barátnőtök soha nem hívna magához?

28 éves nő vagyok. Nálunk soha nem járt egyik barátom sem. Mindig is rossz volt nálunk a légkör, manapság szinte már elviselhetetlen. Apám erőszakos, agresszív és primitív stílusát még a barátnőim sem nézték el, egy idő után ők sem jöttek. Ennek örültem, mert legalább nem feszengtem. A barátomat, ha volt soha nem hívtam hozzánk és őszintén elmondtam nekik, hogy miért. Többnyire megértették. A legutolsó kapcsolatom 5 évig tartott és a párom soha nem volt nálunk, egyszer sem. Az ő szülei viszont úgy kezeltek, mintha a lányuk lennék. Ennek a kapcsolatnak tavaly vége lett. Két hónapja alakulóban van valami egy sráccal, aki többször mondta, hogy hazahoz és mindig kitaláltam valamit. Nem szeretném, ha összefutna apámmal és szégyenbe kerülnék. Apám egy beteg ember, agresszív (volt már rendőrségi ügye), kezelhetetlen. Most biztosan azt fogjátok mondani, hogy költözzek el, de nincs hova, mert minimálbérből nem tudok. Ti férfiként hogyan látjátok, kellene egy zűrös hátterű csaj. Főleg, hogy már nem is vagyok tini? Bántó, lekezelő válaszok is lesznek gondolom szép számmal.