FIÚK! Csak azt a lány becézitek aki tetszik nektek?

Igaz, hogy én lány vagyok, de nem hiszem, hogy csak azokat becéznék, akik tetszenek nekik. :)

Engem is szoktak becézni a fiúk, de nem gondolom, hogy azért, mert másként tekintenek rám... :D

Aztán ott van az, amikor úgy szólítanak valakit, hogy "Julcsám", "Marcsám", "Sárikám", tehát hogy odatesznek egy kis birtokjelet is a név mellé. De szerintem ennek sincs jelentősége.

...És mégis...

"És mégis mozog a Föld"

azaz, a becézgetésnek is mint minden másnak is valami értelme van, legfeljebb nem ismerjük az összefüggést!!!

Például mi értelme annak, hogy a lányok szívesen kifejezik a fiúnak, hogy ilyen kedves, olyan aranyos, stb, miközben mégsem tudják elfogadni őt barátnak, úgy, hogy járjanak vele, bizalmaskodjanak vele, eljussanak vele szerelemre és hűséggel meg is maradjanak vele?!

Mi értelme új megtapsztalásokat keresve, annak ürügyén szakítani azzal akit amúgy szeretünk, szerettünk, egy következőért, akinek hasonlókat tervezünk vallani! Melyik az igazibb ? Melyik őszintébb, melyik inkább az őszinte vallomás és megnyilvánulás, mikor színészkedés, mikor az igazi önvaló!

Mondják ugyan, hogy a földi lét egy nagy színház, és benne mi mind szereplők vagyunk, , dehát hm, hosszútávon előbb utóbb kibujik a szög a zsákból, előbb utóbb leplezetlenül adjuk önmagunkat!

Azaz a becézgetés olyan megnyilvánulás ami lehet ugyan megjátszott, de lehet minden esetben is őszinte, akihez intézik és amikor!

Szerintem személy és helyzet függő, például ha valaki akit talán korábban kevésbé vagy egyáltalán nem ismertem és pillanatyni elkeseredésében találok és megnyilik és elpanaszolja bánatát, baját, búját, az főleg ha még az előadásmódja is egyénisége amit hozzáad, szimpatikus, akkor helyből azonnal megszeretem és elkezdem becézni! És gyengéden megszeretgetem... ha tehetem, ha ilyen helyzetbe kerülök. előfordult már és azóta is tart a barátság, ha időközben amúgy mással él együtt

továbbá a kommunikációs stílust finomítja és egyéniséget is, ha valakit öszintén szívből becézgetünk, pláne ha az illető el is fogadja

sokáig én is úgy voltam vele, hgoy vannak akik üres megszokásból becézgetnek úgy hogy "Pistikém", kedvesem", "szerelmem", , persze ilyen is előfordulhat, de előfordulhat, hogy az ilyen becézgetéseknek éppen az az egyedisége, hogy aki így szól a címzetthez, az valóban ennyire barátságos, nyilt, segítőkész, stb.

Több találkozás az illetővel és megkülönböztethető, felismerhető, hogy mi vezérli a becézgetésre.

Jóindulatú e avagy netán valami sunyiság van a tarsolyában ???