Hozzám hasonlóan más férfitársam is érezte pusztán egy női pillantásból, hogy az adott nőhöz egyszerűen túl kevés lenne?

Jártamban-keltemben olykor beleütközök csodaszép női tekintetekbe, és valljuk be, sok-sok lány valóban igéző, vonzó arccal, tekintettel rendelkezik.

Mivel úgy tartja a mondás, hogy a szem a lélek tükre, amikor ránéznek az emberre, simán ki lehet olvasni belőlük azt, hogy ehhez a nőhöz képest én csak egy senki vagyok.

Megannyi tekintetet, pillantást fel tudok eleveníteni az elmúlt időkből: kihúzott, szolidan sminkelt szempár, szép szemöldök, szép szemszín, aztán amikor például egy helyiségben végigpásztáznak mindenkit, és pont rám szegeződik egy-két tekintet, gyakorlatilag azt érzem, hogy a nők már a tekintetükkel lealáznak és a tudtomra adják, hogy "haver, meg se próbálkozz velem még csak szóba állni se".

Más is szokta hasonlóan érezni?