Miért ennyire élettelen a legtöbb ember még huszonévesen is?
21 vagyok,egyetemre járok levelezőn,mellette pénzt is keresek(úgyahogy..),egyedül élek (szüleim külföldön vannak) meg vannak a céljaim,tudom mit akarok elérni,amiért hajtok is rendesen, de néha muszáj kikapcsolódnom is,mert különben beleőrülnék kb..
A baj az az,hogy van sok ismerősöm,de a legtöbbjük egészen máshogy van a dolgokkal. Múltkor pl. végigkérdeztem vagy 5 haveromat,hogy kinek lenne kedve eljönni kaszinóba, kicsit szórakozni és 4 lerázott , egy végül eljött , de látszott rajta,hogy tiszta feszült meg állandóan a tesóját hívogatta,hogy éppen mi van velünk..
Aztán nyáron szerettem volna külföldre menni, már kb. tél óta mondtam ismerőseimnek,hogy menjünk,tök jó lesz ,meg annyira összegbe se lett volna vészes.. Mindenki azt mondta,hogy oké,oké , aztán végül nem jött senki.
Aztán eljött az a pont h kb. már semelyik ismerősömtől nem kérdeztem semmit,hogy ki hová jön,stb. Próbáltam itt az oldalon is keresni társakat pl. utazáshoz , meg ilyen utitárs kereső fórumban,de ott se volt semmi.
A kérdésem,hogy ti,hogy látjátok.. Miért ragad meg a legtöbb ember a tizenéves szinten még a húszas éveiben is? Az ilyeneknek annyi lesz visszagondolva ez a korszakok (mondjuk a 20 és 30 közötti) ,hogy párszor elmentek discoba meg elkezdtek dolgozni valahol vagy mi?? Fiúkra és lányokra egyaránt vonatkozik a kérdés!
Kösz a válaszokat!:)
Amúgy nekem is hasonló az ismerősi köröm.
Én egy ideje nem várok senkire, ha alkalom van és az anyagiak engedik, megyek, akár egyedül, és kész. Így jártam már pl. Velencében (karneválon is), Bécsben, Rómában, és még vannak terveim. Még pár napom van a 30-ig.
Még valami, az nem igaz, hogy akinek gyerekkorában nem volt kaland, az ezt szokta meg és punnyad. Nálunk pont ez az, hogy kb. a Balaton és a nagymama volt a program, ezen kívül nem nagyon mentünk sehova, külföldre se, pedig apám révén (aki a vasútnál dolgozta le az egész életét) lett volna kedvezmény is. Nem használtuk ki ezt se. Plusz még vissza is lettem fogva, tanulj - ennyi volt az elvárás, még azt is rossz szemmel nézték, amikor suli mellett dolgozni kezdtem (kiverték a balhét, hogy miért csinálom, eltartanak - azért gazdagok sose voltunk).
Én pont amiatt, amiben felnőttem, most feszegetem azokat a határokat és keresem azokat a kalandokat, ami anno kimaradt az életemből.
Én a te korosztályod vagyok a magam 22 évével, és szintén egyetemista, bár nem levelezős, így ha az óráimra is be akarok járni (és be akarok), akkor nincs az a munkahely, legyen az diákmunka vagy bármi, amit el tudnék vállalni. Mert bár sok szabadidőm van, az mind szét van szabdalva, és eddig nem találkoztam olyan munkával, ami megengedi, hogy oké, heti 20 óra mondjuk (diákmunkai minimum), azaz naponta 4 óra, de azt másfél óra után megszakítani 3 órára, és utána megint egy óra után elmenni... Ezért nekem pénzem nincs, akármilyen szívesen mennék bárhová. Amim van, az meg éppen hogy az alapvető túlélésre elég, mert az én szüleim is külföldön vannak, onnan igyekeznek támogatni, de én se vagyok azért pofátlan, hogy amíg egyetemre járok és tanulok, az ő pénzükből menjek el Spanyolországba mondjuk, az év közepén. És lány lévén a meghívásos dolgoknak van egy olyan veszélye is, hogy ki leszek kiáltva pénzéhes ribinek, akinek mindent a segge alá kell tenni :D Na kösz, ebből nem kérek.
Amikor tudok, megyek, nagyon szívesen, bárhová, bárkivel, de speciel nekem sem lenne kedvem megnézni a haverom új autóját. Minek? Nem érdekel. Ez nem egy társasági program, ez önfényezés és villogás. Haha, nekem van, nektek nincs. Erre nem vagyok kíváncsi. Kaszinó meg... Igen, jó buli lehet, még sosem voltam, de ami kevéske pénzem van, azt nem ott szeretném elpazarolni :)
Amúgy nekem abból, amit írtál, az jön le inkább, hogy az általad barátaidnak nevezett személyek egyáltalán nem a barátaid. Az írásod alapján nekem személy szerint nem vagy kimondottan szimpatikus, ne haragudj, de lehet, hogy élőben ez a stílus még többeknek nem tetszik, és bár barátaidnak nevezed őket, nem azok, nem akarnak veled lenni. Én nem élettelenségnek nevezném ezt, egyszerűen csak annak, hogy nem élvezik a társaságod, és nem kíváncsiak rád. Mert kirándulni a környéken, szombat este kimenni sétálni és beszélgetni... Azt én akkor mondom le, ha nem akarok a másikkal találkozni, mert minek.
Vannak olyan emberek, akik nem ismerik fel, ha teher a társaságuk másoknak. Nem tudhatom, csak egy ötlet, de azért gondolj bele valamikor majd mélyebben a dologba.
Van tobb ismerosom21 evesen nem meloztak soha. Anyuci apuci kispocs kora ota elkenyeszteti mindennel,jogsi auto plazma tv minden amit akarsz,nyalgep az ember. Es az abaja h nem full hd tvt kapott...egesznap otthon ul xboxozik es bulizik es veri a mellet hogy 40ert vett airmaxet anyuci penzebol ennyit errol
..
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!