Nem kellek a fiúknak, de miért?

Nem tartom magam csúnya lánynak, a fiúk szerint se vagyok az(kiemelkedően szép se, inkább átlagos). Mostanában elkezdtem adni magamra, és szerintem rengeteget változtam külsőleg(jó irányba).

Ennek ellenére a fiúk eltesznek engem a barát kategóriába. Ha nagyobb társasággal is megyünk, engem észre se vesznek. Eleinte szépnek tartanak(látom a visszajelzéseket), utána viszont a többi lányhoz képest jelentéktelen vagyok.

A belsőmmel szerintem nincs gond, csupán annyi, hogy nehezebben nyílok meg, így kell egy kis idő, mire feloldódom.

Már kivagyok, mert olyan rossz, hogy a barátnőimnek egy csomó fiú udvarol, ők meg csak úgy koptatják lefele a srácokat, nekem meg kb. egyse. Tökmindegy, hogy a barátnőimnek van-e kapcsolata, vagy sem, úgyis legyeskednek körülöttük a fiúk!

Van egy naiv és "buta" barátnőm(a buta jelzőt a fiúk illették rá), ennek ellenére érte is bomlanak a pasik.

Van egy csúnyácskább barátnőm(tudom, hogy a szépség relatív), de érte is oda vannak.

Szóval mégcsak aztse lehet mondani, hogy a külső vagy a belső a meghatározó. Törődjek bele, hogy ez van? Képet nem akarok küldeni, de kérlek meséljetek hasonló sztorikat, amik jól végződtek? mert már nagyon levagyok törve, mert nem lehet azt mondani, hogy nemt eszek a dolgokért...