Miért gondolják úgy az emberek, hogy pár félre sikerült kapcsolat után, csakis idiótákkal hozhatja őket össze a sors?

Én speciel azt látom, hogy bár én sok energiát beleöltem a dologba, sosem lett jó vége úgy sem, hogy megválogatom kivel jövök össze, tényleg jól választok de valami sosem ok.

Plusz én nem szidni akarom az ellenkező nemet, de mikor meglátom milyen embereket favorizálnak vagy helyeznek elém megundorodom az egésztől. Eddig csak negatív tapasztalataim vannak, nem tudom milyen egy jó kapcsolat, egyszer voltam szerelmes annak is csak fájdalom volt a vége. Mondom ezt úgy, hogy nem vagyok túl intuitív vagy szenvedélyes ember. Átgondolom a dolgokat és figyelek a másikra, egyensúlyra törekszem de úgy tűnik bármit teszek csak szenvedés az eredmény. Így persze hogy feleslegesnek érzem már az egészet. Ami engem illet inkább hátradőlök és nem veszek részt ebben az egészben, derűsen figyelem ahogy mások hajtanak, segítek néhány barátnak ha kell, de én nekem elegem volt, most pár évig biztosan nem lesz kapcsolatom (a mai divatos barátság extrákkal kapcsolat meg nálam kizárt). Inkább egyedül mint egy rossz kapcsolatban.