Lányok, fiúk! Hol és hogyan szoktatok ismerkedni? (A hülye, dögunalmas diszkókat, koncerteket felejtsétek most el, minden más jöhet).

Még a gyerek is elég jó mágnes:)

kölcsönözz egyet

Elég sok barátom, haverom van, akiknek szintén nagy az ismeretségi köre.

Gyakran megyek felük ide-oda, nem feltétlen bulizni, hanem sporteseményekre, meccsekre, ahol a csapatuk játszik, vagy csak együtt tanulunk a könyvtárban, vagy két óra között elmegyünk az egyetemi kávézóba, előbb utóbb bemutatnak valakit, akivel kölcsönös a szimpátia.

Nem olyan nagy hűhó a dolog.

Sokáig nem mentem sehová, mindig otthon ültem, aztán egyszer fogtam magam és elkezdtem emberekkel lógni, menni velük ide-oda, egy hónap alatt hat pasi környékezett meg.

Nem varázslat ez, hanem tök egyszerű logika.

Egyébként meg a kulcs szerintem az, hogy ne konkrétan ismerkedni menj, hanem csak menj el ide-oda, élvezd a dolgot és hagyd, hogy azok megtörténjenek. Ha célirányosan azért mész, hogy felszedj valakit, az általában nem működik túl jól.

Barátkozni kell emberekkel, és menni velük szórakozni, nem pedig otthon ülni.

A nem nagy baráti kör nem hátrány, mert a barátoknak is vannak barátai, és ha őket megismered, azoknak is vannak barátai.

Én konkrétan egy barát által ismertem meg húsz új embert közvetlenül vagy közvetve.

Figyelj, én télen elég szar életszakaszban vegetáltam, és alig voltak barátaim, nem éreztem jól magam.

Egyszer elhívtam egy szórakozóhelyre egy ismerősömet, aki nem volt olyan igazán jó barátom, de közeli ismerősök voltunk. Eljött, ott megismerkedtünk két sráccal, akik elhívtak minket az egy héttel későbbi bulijukba, ott megint megismertem egy halom embert, onnantól kezdve meg már megy a dolog magától.

El kell dönteni, hogy most otthon akarsz ülni, vagy új emberekkel megismerkedni.

Ha elhívnak valahová, menj el, akkor is, ha szívesebben ülnél otthon. Sose tudod, kivel találkozol.

en a kutyas otletet ellenzem. en nem megyek oda mas allatait simogatni meg ha tetszik is. a gyerekes dolog is hulyesegnek tunik. ha latok egy pasit kisgyerekkel mellekepzelem az anyukat is

viszont ha odajon hozzam egy normalis kulseju pasi, nem valami unalmas, bunko szoveggel...azzal szivesen megismerkedek

szerintem csak nem kell tulagyalni a dolgot

ismerkedni barhol lehet

Alapvetően néha én is elgondolkozom, hogy hol tudnék korombeliekkel ismerkedni, aki lehetőleg normális, jófej és viszonylag közel lakik.

Adott esetben könnyedén ismerkedek, de ha fiúkról van szó, sajnos én még mindig az a típus vagyok, aki úgy tartja, a srácnak kell kezdeményezni. Talán túl sok lány van a környezetemben aki konkrétan nyomul a fiúkra, nem tudom, de így alakult.

Mindenesetre a kérdésre, hogy konkrét választ adjak:

 Versenyeken. Legyen sport, vagy bármi más, szívesen kezdeményezek beszélgetést az "ellenfeleimmel". Akár csak megkérdezem, hogy mi a neve és így indítok beszélgetést, vagy érdeklődök, mióta űzi azt a bizonyos dolgot, amiben megmérettetünk, milyen belőle, stb. Ebből aztán kellemes beszélgetés alakul ki. Például sakk és kosárlabda versenyekről már vannak jó ismerőseim.

De akár szurkolás közben is szóbaelegyedek emberekkel.

 Közösségi munka közben. Ha már teljesíteni kell azt az 50 órát, legalább jól teljen el. Tűzoltóságon például egy tőlem egy évvel idősebb srác kezdeményezett velem beszélgetést és elég jó barátság alakult ki belőle. De amolyan hostesskedés közben (sulinkban verseny lebonyolításában kellett segíteni) is sok emberrel társalogtam és volt akivel tartani kezdtük a kapcsolatot.

Mellesleg nyári munkát is ide sorolnék. Csak jó kell találni emberek között és megfelelő hozzáállással nem is nehéz.

 Balatonon. Nyáron arrafelé a többség sokkal közvetlenebb és legalább a nyaralás alatt új arcokra lehet találni. A parton, a vízben, vagy kis bárokban, éttermekben is szívesen beszélgetek. Pédául volt akikkel úgy ismerkedtem meg, hogy meghívtak, álljak be melléjük röpizni.

 Kocogás, kirándulás, sétálás, parkok és játszóterek. Ha sokat mászkálok, gyakran összefutok emberekkel. Találtam már kocogótársra, kiránduláson szóbaelegyedtem már idegenekkel és bizony ha kiülök pihenni, napozni, hintázni a játszóra, ott is előfordult már, hogy korombelire bukkantam és megismerkedtünk.

 Különórák, szakkörök, miegyéb. Mire nem jó egy sportszövetkezet, rajziskola, zeneiskola, ha nem ismerkedésre? Akár hány éves az ember, mindig lehet csatlakozni egyesületekhez, klubbokhoz, pénzért és gyakran ingyen is, ahol aztán ki lehet alakítani új baráti köröket.

 Korizás, múzeum és egyéb programok. Múzeumok éjszakáján rengeteg emberrel ismerkedtem már meg, de a koripálya is tartogatott meglepetéseket. Ezen kívül is számos programlehetőség adott. Menekülős játékok, kalandpark, lézerharc, gokart, stb. Érdemes mazsolázni, elmenni és ismerkedni.

 Örök kedvenc a tömegközlekedés. Értékelem, ha valaki társalgásba kezd mellettem a buszon, bár lassan minden öreg néni unokáának történetét kívülről tudom... Azért a korombeliek még is kevésbé lelkesek ilyen helyzetekben, de ez sem lehetetlen.

Nos, most így hirtelen ennyi ugrott be. Perze én is ismerkedtem már neten is, ami szintén nem utolsó lehetőség, jó dolgok sülhetnk ki belőle, de én még is inkább támogatom a való életben történő ismerkedést. Igazából az egész csak nyitottság kérdése.