Léteznek még ilyen lányok/nők?

16-os vagyok. Érthető, hogy lehúztad a hozzászólásomat, mert rendesen el sem olvastad. Azért reagálnék.

Elsőként tisztázzuk a fogalmakat: a presztízs nem egyenlő az anyagi megbecsüléssel. Egy OVB-s biztosítási ügynök a társadalom szemében nem sok presztízzsel bír, míg egy papíron 120 ezret kereső belgyógyász jóval nagyobbal.

"Ha valóban annyira értékes dolog lenne, akkor a férfiak miért nem harcolnak foggal-körömmel azért, hogy ők végezhessék?"

Ezt mondom. Az emberek többségét nem érdekli a presztízs. Ahogy mondtad: pénz beszél, kutya ugat. Az emberek jól akarnak élni, az más kérdés, hogy sokszor a nagyobb presztízsű munkák nagyobb fizetéssel járnak. A másik pedig, hogy a szocializálódás során a férfiak nem kerülnek annyira közel a gyerekkérdéshez, például én is elképzelhetetlennek tartom, hogy egy gyerekkel otthon maradjak, egyszerűen azért, mert nem vagyok azon az érzelmi intelligenciai szinten, mint egy nő. Neveld át a férfiakat, és majd akarják. Lehet, hogy az én fiam már simán otthon marad majd GYES-en felváltva a feleségével. A melegeket is elfogadják majd akkor, mikor a szocializáció során nem égették volna bele az emberekben, hogy b"zi=undorító, röhejes, vicces.

"És miért van az, hogy a presztizs értékkel bíró munkákat, plusz a ranglétrán egyre magasabban lévő helyeket férfiak töltik be?"

Igaz, amit mondasz, de azért vannak olyan tényleges presztízzsel rendelkező területek, ahol a nők többségben vannak, ilyenek a bírák vagy a tanárok. Sőt, olyanok is vannak, ahol a presztízs kevesebb, de a nők dominálnak: könyvelő, rendezvényszervezés, tolmács stb. Vannak olyan területek, ahol a nők ténylegesen alulreprezentáltak, így a kutatás, tudományos élet. A legtöbb nő az évek alatt lemorzsolódik, nehéz összeegyeztetni a családot a munkával. Ne hidd azt, hogy ez csakis az elnyomó férfitársadalom bűne lehet. Sok nő inkább akar családot, inkább marad otthon a gyerekkel, minthogy a belét kidolgozza. Ha nekik így jó, akkor miért kellene másképpen csinálniuk?

"Igen, pont ettől az "ő a család feje" mentalitástól hányok be. Egy nő miért nem lehet önálló entitás? Mért kell valakinek valamit mindig jobban tudnia nála?"

Én meg attól hányok be, mikor valaki képtelen elolvasni azt, amit írok, és meglátja, hogy valaki másképpen látja a helyzetet, már mocskos hímsoviniszta (persze, ha nem ezt gondolod rólam, akkor utóbbi tárgytalan). Azt írtam, hogy RÉGEN ez praktikusabb volt, más volt a társadalmi szerkezet, de az élet ezt meg is követelte.

"Mindent összevetve azt gondolom, hogy nem kéne úgy csinálni, mintha a nőknek olyan jó lett volna a társadalmi helyzete az utóbbi 500 évben."

Figyelj, te egy XXI. századi fejjel gondolkodsz, XXI. századi életkörülmények között. Erről beszélek, nem volt más választás, ez volt az életbenmaradáshoz az egyik (lehető) legoptimálisabb felállás. Menj el vidékre, fogj egy kapát meg egy ökröt és szántsd fel a 25 hektárnyi területet. Műveld, etesd az állatokat. Garantálom, hogy a nyelved lógni fog. Közben pedig szülj, mert nyugdíjad nem lesz, és gyerek nélkül idős korodra éhenhalsz, nameg jól jön a munkaerő, hogy ne napi 24 órát robotolj. Sokkal egyszerűbb és praktikusabb, ha az a személy (ez pedig a nő), aki eleve biológiai törvényszerűségénél fogva kiesik hetekre-hónapokra a munkából, maradjon otthon, és az otthoni munkát csinálja, ahhoz értsen, míg a férfi, akinek az ereje az év 365 napjában rendelkezésre áll, művelje a földet. A házasság sem véletlenül volt szentség abban a korban: akkor elsősorban nem érzelmi, hanem kőkemény gazdasági közösség volt. Család nélkül az egyén éhenhalt volna. Nem volt lehetőség önmegvalósítgatni. És igen, a férfi volt a család feje, mert tőle fügött a gazdaság, kezében volt a pénzügyi hatalom. De az fatális baromság, hogy ezt csakis önző módon teheti, és az is, hogy a feleségnek halgass a neve, azt kész. Ismered a mondást, úgy kell csinálni, hogy a férfi azt gondolja, ő az úr. Tiszta nemi szerepek, kevesebb félreértés, gördülékenyebb élet. Ennyi.

"Most van a változás időszaka, ez nehéz, ezért van ennyi felháborodott ember, mert sokak lába alól kihúzták a talajt. De idővel konszolidálódni fog a helyzet és új rendszer áll be."

Ezzel tökéletesen egyetértek. Idővel nem lesznek ekkora szakadékok a generációk között, és lesz az utódoknak minta, amire támaszkodhatnak.

"Ezért xar önmagában a nőnek a gerekvállalás. Gazdasági öngyilkosság."

Igen, ez így van. Eljuttotunk abba a fázisba, hogy nincs biztos családi kötelék, nincs biztos környezet a gyerekvállalásra, mert a munkahelyről kirúghatnak, a férjed/feleséged elhagyhat, arról nem is beszélve, hogy egy keresetből megélni még nyugaton sem könnyű, és munka mellett még két embernek is nehéz összeegyeztetni a munkát egy meghitt családi környezettel.

Ettől függetlenül látnunk kell, hogy ha a jelenlegi tendencia folytatódik, az az emberiség történetében sosem látott káros folyamatokat fog generálni. Rohamtempóban öregszik a nyugati társadalom, csökken a népesség, fenntarthatatlan a nyugdíjrendszer és el fogunk jutni oda, hogy már az öngondoskodás sem lehet megoldás. Szinte röhejes (bár ez is nézőpont kérdése), de a sokszor lesajnált keleti vagy arab társadalmak jelenlegi állapotukban tökéletesebben működnek, mint a nyugatiak, mert hosszútávon fenntarthatóak (bár ott is megkezdődnek a változások). Én sem tudom, hogy pontosan ez minek tudható be, de az biztos, hogy a jelenlegi környezet és mentalitás (és itt nem a feminizmusra gondolok) nem kedvez a családnak. Nincs időnk egymásra, folyamatos a nyomás, hogy jobb és jobb életet éljünk, hogy sikeresek legyünk, hogy megvalósítsuk az álmunkat (sokszor önző módon) és még sorolhatnánk. És ha nincs család, nincs gyerek. Ha nincs gyerek, akkor nincs nyugdíj, ez pedig a szociális ellátórendszer és a nyugati jóléti rendszer teljes összeomlásához fog vezetni. Na akkor biztos eljön majd egy konszolidáció, amikor ismét előtérben kerül a család és a gyerekvállalás. Azt se zárom ki a történelmet ismerve, hogy ez ciklikus folyamat(hacsak, addigra ki nem írtja magát az ember). És ez nem disztópia, mert elég, ha vetsz egy pillantást a jelenlegi magyarországi nyugdíj-ellátórendszerre. Már most látszik, hogy ebben a formában maximum két évtized és vége.

A linkelt kérdésben pedig a férfi egy k"csög minden normális ember (férfi és nő szerint egyaránt) szerint. De gondolod, hogy egyébként az önzőség ilyen formája nem fordulna elő a nőknél is?

Még mindg én.

Milyen önmegvalósításról beszélünk egyébként? Azt hiszed, hogy te azzal, hogy egyetemre mész, elmész dolgozni, karriert építesz, önmegvalósítasz? Hát nem. Az önmegvalósítás az lenne, ha az ember ténylegesen választhatna életformák között: család vagy munka, életművész módjára lézengek a nagyvilágban stb, Na most ez rendkívül keveseknek adatott meg. Az emberek túlnyomó többsége fiatalon lelkes, majd befásul, és pontosan ugyanazt az utat járja be, mint millió másik embertársa. Az, amire te azt hiszed, hogy öngmegvalósítás, valójában csak annak a folyamatnak a frappáns megnevezése, amit emberek milliói tökéletesen ugyanúgy bejárnak ugyanannak a társadalmi normának a magukévá tételével. A választási lehetőséged megvan, mert az ember elvekben szabad, csak olyan mélyen belénk ivódtak bizonyos szokások, hogy teljesen természetes, hogy azt akarjuk, és ezt a szabad döntésünknek, az önmegvalósításunknak tudjuk be.