Sok visszautasítást kapott fiúk! Nem így lenne logikus?

Fuh ez egy szuper komment, egyszerűen mindenre kitértél, és tökéletesen lefedtél minden lehetőséget... kiváló.. vége a kiképzésednek...

és még azt se felejtetted le, hogy ki lehordásra készül húzzon el.. not bad -_-

Jó és a formalitások után, ez a van egy valaki... jaaajhjh ez a tündérmesékben van, neeem. Egyébként is ha ez így lenne, tehát előre elrendeltség, mivel hogy ő ugye egy fix személy, akkor ezek szerint nekik valahogy egymáshoz is kéne kerülniük

De nem, ez azért is van, mivel ilyen ember nincs. A többi igazából már 5 milliószor lerágott csont, meg ahhoz nincs is hozzáfűzni valóm.

De na, ha ez így lenne akkor igazából kb. bármilyen problémára rálehetne mondani, áááh küzdj tovább és majd jó lesz.. hááát,, nem. Biztos vannak szerencsésebb emberek, akiknek úgy általában jól alakulnak a dolgaik, de ez nem valami törvény hogy küzdelem = siker..

vagy legalábbis nem ilyen egyértelmű. Nem agyatlanul csak mész és mész, és nem adod fel, azzal nem jutsz sehová, hanem hát először is tanulsz a hibádból, elvállaltál valami rossz munkát, de mondjuk még tartod is magad, de végül ők mondják hogy viszlát,, akkor annak ott vége, és nem fogja senki odajönni, jaaaj semmi baj, majd mi megcsináljuk helyetted te meg kapod a pénzt a semmiért.

Aztán meg jobb esetben tudni kell a képességeid határait. Mert ha csak na bumm és azért is küzdeni fogok, belefogsz valamibe amit amúgy 10000% hogy nem tudsz megvalósítani, azzal csak befizeted magad egy jó nagy bukásra, akkorára amekkora épen az a dolog amit csinálsz.

De azért mondtam pl a munkát, mert ez sűrűn előfordul, hogy füüü tök jó lesz, aztán első nap "neeeeeeeeeeeeeeeeeeee ;( ;( ;(" ja én ilyen velem is volt (na amúgy nem valami vén szuper tapasztalt ember vagyok, csak 26) szóval ja, jó nagy szívás.

Meg beszéltem egy nővel, az pont ezen a munkahelyen, és volt egy másik srác, a vége az volt hogy felmondott és elment, de úgy hogy hatalmas adósság még a nyakán, meg 10 évesen állami gondozásba került (pedig ő hü de küzdeni akart), aztán már drogozott is, de amúgy pozitívan beszélt róla a nő, meg nem valami hardcore drogos volt, meg ó tényleg megpróbálta, csak épp nem volt elég,, és hát a helyén csak cseszegették, amúgy is szar munka volt, pénz = munka arány a legfosabb ami lehet. Szóval ja

Talán a barátnőszerzésre mondjuk még illene ez a csak küzdj és majd lesz valahogy,, deee, azért nem ilyen egyszerű. A többi meg ja, lerágott csont. Vagy rájön magától ha rosszul csinál valamit, vagy nem.. jobb esetben valaki más rávezeti.

Ja meg még annyi, hogy aztán elmentem a küzdelem felé, de szóval ebben én sose hittem igazán, hogy van egy személy. Amúgy is ha a világon bárhol lehet, hááááát, akkor azért necces hogy valaha egyáltalán összetalálkoztok.

De mondjuk alternatívát se feltétlen akarok mondani, mert én úgy vagyok hogy ezeken kár így filózni, abból csak fejfájás lesz. Valahogy van azt kész, érzéssel kell, aztán meg úgyis lesz valahogy. Persze nem minden kis akadály után rögtön meghátrálni, pl egy elutasítás. De igen amit írtam tanulni a hibákból, meg ilyenek.

De mondjuk ezt úgyse lehet feltétlen kontrollálni, ez ugye magától történne elvileg, persze gondolom tudatosan is levonhatsz tanulságokat. Meg ha valaki depressziós lesz akármi miatt, az se feltétlen annyi, hogy naa pff nem próbálkozol eléggé.

Mondom itt volt ez az állami gondozott srác, arról se ő tehetett pl., biztos van olyan is aki árva de aztán tök király élete lesz, de na. Azért nem is szoktam ilyenekről beszélni, mert tök felesleges itt megmondani, hogy füüh márpedig te így meg úgy vagy hülye.

A való életben ha van ilyen ember a környezetben az megy úgyis más. Ott lehet beszélgettek, azt ott úgyis teljesen másképp megy egy ilyen beszélgetés mint így csak általánosságban, tök ismeretlenül. nah mind1