Lányok, fiúk akik egyedül vannak, nem érzik magukat rosszul a karácsony miatt?

Dehogynem....

Eddig is magányosan teltek nálam az ünnepek, jó 3-4 éve érzem inkább ezt. Tavaly végre kezdtem örülni hogy a párommal tölthetem az ünnepeket vagy is vele is, mert még a szüleimmel lakom. De tavaly aztán összejött minden.

Az egyik testvérem lelépett még a környékről is őt már lassan fél éve nem láttam új életet kezdett mondta hogy csak nagyon ritkán fog betévedni ide, aljas módon megbántotta a családot.

A barátnőm tavaly ilyenkor törte össze teljesen a szívemet. Igaz akkor sem voltunk együtt régóta, első olyan szerelem volt amivel éreztem hogy végre viszonzott a dolog 5 hónap után lépett le szó nélkül egy másik pasival, utólag tudtam meg mindent karácsony előtt 1 nappal. Kész voltam, szilveszterem is pocsék volt mert a barátaim is cserben hagytak rájuk is haragudtam, plusz a gyerekkori legjobb barátom is kikészített idegileg mert volt nekem egy régi szerelmem kb 5 éve hajtok rá amikor megtudtam februárba hogy már fél éve nincs párja gondoltam rástartolok hátha végre megtudom hódítani mert bírtuk egymást. Igen ám csak a gyerekkori haverom tudott mindent megbíztam benne és ő jött össze vele titokban...

Persze már nincsenek együtt de haragszom még rá nagyon.

A most következő karácsony és szilveszter lesz számomra a legrosszabb. Se párom, barátaim alig vannak, szinte.

Karácsonykor csak a szűk családommal leszek, a testvéremnek van párja, már gyerekük is van. Szinte minden ismerősöm dicsekszik hogy a párjával fogja tölteni az ünnepeket és ezt kb mindenhol közzé is teszik. Nincs ezzel baj, mert boldogok, és miért ne lehetnének azok csak ez engem meg jó pár magányos embert biztosan érzékenyen érint a dolog.

A legjobb lány barátom is közölte velem még múlthéten hogy a párjával lesz egész karácsonykor és jókat fognak romantikázni.

Nem vagyok egy nyálas puha pö....csü kisfiú de ez annyira megérintett hogy legszívesebben sírni tudtam volna...

Hát igen főleg hogy ez a szeretet ünnepe így persze hogy a magányos embereket ez érzékenyen érinti. Igaz még fiatal vagyok 21 éves, de a korosztályom nagy többsége már javában párkapcsolatban van, ismerek olyat is akinek már családja van, gyerek meg minden. Igaz a szüleim ezt nem vágják a fejemhez de már egyre jobban kezdem azt érezni hogy már éreztetik velem hogy jó lenne ha hazahoznék végre egy lányt...

Csak ez nem ilyen egyszerű sajnos főleg az én esetemben, próbálok pozitívan hozzá állni mert tudom hogy negatív hozzá állás mellett kis esélyem sem marad, de így is duplán kell bizonyítanom hiába kezdtem el fogyókúrázni, hiába lett végre munkahelyem és ezzel kezdek vissza zökkenni a társasági életembe úgy ahogy, de még mindig semmi.

A szilvesztert alapból nem szeretem túlzásba vinni akkor mindenki idióta, meg részeg meg fene tudja, csak a rosszat látom manapság az összes bulin szinte. Tavaly előtti szilveszterem jó volt éppen, de tavaly az egyetlen helyre ahová meghívtak az ismerőseim bejutni nem lehetett, akkor egy ideig lődörögtünk az utcán a hidegbe majd ők hazamentek én meg kb egyedül, a legjobb haverom akit ritkán látok akkor épp beteg volt.

Hogy idén mi lesz nem tudom, szilveszterkor buliba nagyon nincs kedvem menni alapból nem vagyok az a nagy bulizós, bár eljárok helyekre időnként de ilyenkor a hatalmas tömeg meg minden, elférni nem lehet, ázibuli meg egyenlőre nincs kilátásban egy ismerősöm részéről sem, a szüleim meg külön bulit tartanak itt tehát én sem tudok szervezni. Az egyik legjobb haverom Szlovákiában lesz a barátnőjénél, a másik meg dolgozni fog akire még lehet számítani, több szinte nincs.

Én magányosan fogok bulizni egyedül, megnézek pár filmet, iszogatok és lesz ami lesz, nagyon berúgni sem rúghatok be mert 2-án már munka.

ŐSzintén szólván nem várom se a karácsonyt se a szilvesztert egyik évben sem. A legrosszabb hallanni h sokan együtt vannak meg a család meg barátnő stb.

Nekem szüleim és nagyszüleim is meghaltak már, 5 hónapja barátnő sincs. És testvér sincs. Többi rokonra meg nem mondanám azt h rokon.

Csinálni fogok valami jó kaját 1 üveg bor meg 1 üveg Baileys azt pá :)

Én nem utálom az ünnepeket, de az utóbbi 2-3 évbe kezdtem rádöbbenni arra hogy egyedül vagyok szinte.

Vannak barátaim, jó minden de a párkapcsolat sajnos nem úgy jön össze ahogyan szeretném.

Ez van sajnos nehezen ismerkedem, csendes vagyok, bár feltudok oldódni. De sajnos fáj a tudat hogy a korombeliek nagy többsége már javában kapcsolatban van, az utcán mindig látok szerelmes párokat a korosztályomból, akik boldogok, ölelkeznek, csókolóznak.

Vasárnap segítettem be egy haveromnak a vásárban mint eladó, és amint megláttam egy boldog párt ahogy az ajándékvásárláson gondolkoznak és szinte összebújva, hát akkor nálam eltörött a mécses. Igaz ezt nem mutattam ki, senki nem vette észre, de belül zokogtam, mert sajnos még nem éltem meg ilyet, és annyira jó lenne már.

Főleg hogy nyakunkon a szeretet ünnepe, és ezt a családomon kívül nem tudom mással megosztani. Egy hosszabb ölelésnek örülnék egy lánytól amit kaphatnék.

Számomra egy szerelemmel, szeretettel teli párkapcsolat lenne a legszebb ajándék.