Hol vannak a rendes, megértő, szerető fiúk? Nem kell egyáltalán átlagon felülinek lennie, de nyilván ne legyen egy kvazimódó. Ha mégis, akkor kompenzáljon a személyisége. Miért nem találok ilyet sehol?

Mindig olyanokkal akadok össze, akik isznak, cigiznek és bunkók. Persze sok mindenen túl lehet lépni, inni bárki ihat a barátaival, cigizni is cigizhet, ha muszáj. Ha ettől boldognak érzi magát és másoknak nem árt, akkor véleményem szerint az csinál amit akar. De bunkónak lenni egy teljesen más dolog. Például aki, miközben randira megyünk a bkv-n nem áll fel az öregebbeknek. Amikor kiszolgálják, akkor azt elvárja, semmi köszönet. Amikor folyamatosan lehord és aláz. Amikor elnyomnak. Amikor átnéznek az emberen, semmibe veszik. Amikor helyetted döntenek a te életedről.

Akkor ott van még az életcél hiánya is. Azért élnek, hogy a fenti három dolgot minél tovább űzhessék. Nem akarnak semmit sem kezdeni az életükkel és ez engem zavar, ezért nem is keresem az ilyenek társaságát. Nem zavar, hogy vannak, de ne velem legyenek. Ez az én véleményem.

Ha bárkinél stimmel a fenti rész, azaz kedves, megértő és toleráns, akkor már egyáltalán nem számít a külső. De hihetetlen, hogy ezt semelyik fiú nem képes teljesíteni. Múltkor a társkeresőn találkoztam egy fiúval. A leírásában 180-nak hirdette magát, valójában persze csak 160 vagy 150 lehetett. Igazából túltettem magam rajta és jól is éreztem volna magam vele, mert valóban nem a külső számít, azonban olyan hihetetlen módon bunkó tudott lenni a pincérrel, hogy inkább otthagytam. Nem kerestem többet, ő még ma is hívogat engem. Nem a külsőmmel van a gond, fiú létemre van, hogy megfordulnak utánam az utcán a férfiak. Egy másik alkalommal például a fiú arca olyan pattanásos volt és alatta tele hegekkel, a társkeresőn nyilván egy photoshoppolt kép volt kirakva. 170 magas lehetett, átlagos. El sem jutottunk az ágyig, mert olyan visszataszító a viselkedése. Meghívott egy italra és ettől le kellene csúsznia a tangámnak? Utána rosszalló megjegyzéseket tett, majd miután teljesen leitta magát végül hazavittem.

Biztos azt mondjátok majd, hogy a rossz helyeken keresem. Nem csak a társkeresőhöz fordultam, kinn az utcán is nyílt szemmel járok, szoktam a parkban sétálni, szoktam jógára járni. Biciklizek és kirándulok is, néha pedig könyvtárba vagy színházba is betérek. Emellett főleg az egyetemen vagy egyetemi bulikon fordulok meg.

A tapasztalat az, hogy általában 0 a személyisége a férfiaknak és még rosszul is néznek ki. Pedig a kettőből az egyiknek legalább meg kell lennie, hogy megfogjon valamivel.

A kérdés tehát hol nem kerestem? Hol keressek?