Tényleg szörnyen felszínes lennék, és megérdemeltem, amiket mondott?

Van 1 srác,akivel kb 1 hete beszélgetek és úgy volt,hogy találkozunk.Aztán ma kamerában megláttam,hogy nem valami bizalomgerjesztő a fogsora.Le volt törve elöl az egyik (ami még nem is baj) és rákérdeztem,hogy mi lett vele.Mondta,hogy ez meg az és hogy emiatt változott-e a véleményem róla? És mondtam hogy hát némileg igen,de nem láttam még úgy igazán.Aztán megmutatta jól láthatóan.A letört fog még nem is lett volna baj,de az egész fogsora olyan ápolatlan volt és ronda.Rákérdezett,hogy így is szeretnék-e tőle valamit,és mondtam ,hogy hát nem igazán.Aztán elkezdte sajnáltatni magát,hogy már megszokta és hogy mindig van valami,ami miatt ott hagyják és hogy megint csak az elutasítást kapja és hogy én is tucat lány vagyok,aki felszínes meg röhejes stb.Majd lekezelően elköszönt.

Ha még normális lett volna utána,akkor talán elgondolkoztam volna az egészen,de hogy ilyeneket írt,lelombozott.Eleve nem szimpi,ha valaki sajnáltatja magát,de aztán még engem is szidni..

Vagy szerintetek jogos volt? Át kéne gondoljam az egészet?