Lehet, hogy a sokat emlegetett "ideál", csak egy felszínes hülyeség?

Szóval arról van szó, hogy hosszú, hosszú évekig tartottam magam egy ideálhoz a pasik terén, szeretem/szerettem a sötét hajú, tetkós rossz fiúkat. Sok ilyen pasim volt, az én stílusom is hasonlít, valószínű ezért is tetszettek ők. Volt 2 komoly kapcsolatom, pedig nem szentek voltak, mégis kitartottunk. Sajnos esélyt nem is adtam olyan fiúnak, aki nem így nézett ki. De és most jön a lényeg, kb. 1 éve megismertem egy helyes, rendes, szőke kék szemű herceget. Mára már egész közel vagyunk egymáshoz, úgy érzem szerelmes leszek. És valahogy most már nem érdekel, hogy nincs tetkója, hogy nem zűrös, hogy nem nőcsábász, csak az érdekel, hogy mellettem legyen, szeretem. Nem érdekelnek a külsőségek. Akkor lehet, hogy butaság az ideált keresni, mert úgyis az fog a szerelmem lenni, ahol más is szerepet játszik, nem csak az ideál? Ti hogy vagytok ezzel?