20 éves vagyok, nem volt még barátom. Félek hogy sosem lesz. Hogyan változtassak?

Sziasztok!

20 éves egyetemista lány vagyok és még nem volt barátom. Az a gond hogy elég félénk, és visszahúzódó vagyok. Általánosban elég sokat csúfoltak a fiúk,néha lökdöstek, nyálas galacsinokkal dobáltak, könyvel ütöttek, huzigálták a melltartómat, vagy vállba bokszoltak. Ezért nem is merek fiúkkal barátkozni, beszélgetni, vagy például a vonaton olyan helyre ülni ahol korombeli férfiak, srácok ülnek. Amikor röhögést hallok a közelemben, még indig félek hogy rajtam gúnyolódnak. Évekig tartott míg a gimiben nem rándultam össze, ha valaki hirtelen mozdulatot tett mellettem, vagy csak át nyúlt a vállam felett valamiért. Nem merek a szemükbe nézni, mondhatom hogy félek tőlük. Közben meg vágyom rá, hogy legyen végre párom.

Az is nagy gond lehet, hogy már nem vágyom a hajnalig tartó bulikra egy füstös helyen, ahol az összes srác részeg,azt se tudja hol van és csak egy könnyű légyottra vágyik. Itt mindig vannak olyanok akik felakarnak csípni. De én egy rendes kapcsolatra vágyom.

Ne gyertek azzal léci, hogy biztos egy bányarém vagyok, mert nem vagyok! Nem vagyok egy piszkafa, de ducinak sem mondanám magam. Félhosszú szőke hajam van, kék szemem. Szerintem szép arcom, nőies alkatom. Igaz nem szoktam nőcisen kiöltözni( bár néha szeretnék),bár néha próbálok csak az a gond nem is merek olyan ruhákat próbálni. De legjobban még mindig a testre simuló top, farmer és tornacsuka a kedvenc összeállításom. Kérlek adjatok tanácsot mit tegyek, hogy nem kísértsen a múltam.