Jogosan rugtak ki?
Egy óvodában dolgoztam egészen mostanáig óvóbácsiként. Mind 2 karom, nyakam, kézfejem ki van tetoválva. A vezetőséget nem érdekelte annyira, de most mégis kirugtak emiatt.
A sztori:
Eljött a melegebb idő és emiatt már 1 het lazábban öltöztem, rövidújjú póló..., a gyerekeknek nagyon tetszett a tetoválásom, elmeséltem nekik, hogy melyiket miért csináltattam, mi a jelentősége, milyen szerepet játszik az életemben, persze a kis 4-5 éves gyerekeket nem nagyon érdekelte a történetem, de csendben végig hallgatták, majd jött a nagy kérdésük, hogy kiszínezhetik-e a tetkóimat. Imádom a gyerekeket ezért természetesen megengedtem nekik, majd eljött a délután és jöttek a szülők és a gyerekek élménybeszámolót tartottak. A szülőknek egyáltalán nem tetszett, hogy én ilyet csinálok a gyerekeikkel és hát kirugadtak..😢 nagyon szeretnék vissza menni oda, a gyerekek nagyon szerettek engem, mindig hiányoltak, ha nem voltam pl betegség miatt. Az udvaron mindig játszottam velük stb...a szülők miért nem a gyerekek pozitív élményeit tartották szemelőtt?
Szerintetek van lehetőségem valahogy vissza kerülöm hozzájuk?
válasza:"emellett lexilkális tudásod csekély"
Haha, írja ezt, aki egy mondatot nem tud helyesen írni. :-D Tudod én kiket tartok butának magam körül? Az ítélkező embereket. Náluk butább élőlény a Földön biztosan nem volt, nincs es nem is lesz.
válasza:Kedves Kérdező!
Olyan óvodát keress (és nyáron, amikor a tetkóid megfelelőképpen virítanak), ahol ezt nem csak hogy tudomásul veszik... de talán még örülnek is neki.
Talán, találsz ilyen óvodát. Csak keresd! Ha nem találnál, ne az óvodai vezetőket, szülőket hibáztasd, hogy miért nem értik meg azt, hogy ebben semmi ártalmas nincs.
Valóban nincs? Épp Te bizonyítottad be, hogy van. És pont a számodra van. Mert nem fogadják el sem a szülők, sem az óvodai vezetők. Na... vajon miért? Ezen gondolkozz el kicsit mélyebben.
Ami a tetkó divatját illeti, csak egyetlen baj az... hogy amikor már nem is annyira tetszik, amikor már útban van... mint most is... nem tudod azt mondani: - Na jóóóó, akkor lemosom! - vagy...
- Kicserélem más mintázatúakra... kicsit gyermekesebbre, olyan óvodás szintnek megfelelőre. - Csak ez az összes baj vele. És lehetsz Te a világon a legjobb, legempatikusabb, leg-leg profibb óvóbácsi is... amit egyszer magadba égettél, vagyis varrtak (saját elhatározásodból), azzal kell együtt éljél... hacsak le nem tudod vakarni magadról valahogyan... sosem kapod meg a legeslegjobban fizető állást ott, ahol ez, mint státusz-szimbólum rajtad ékeskedik. Van, akinél inkább éktelenkedik.
Mert mondhatják azt neked: - Oké... maradjál, mert a gyerekek imádnak és tényleg a legjobb vagy a szakmában, csak előbb tüntesd el azt, ami a gyerekeknek most még talán tetsző is... Ugyanis, ha a gyerekek felnéznek rád, ha tisztelnek és körülrajonganak... tudnod kell, hogy akkor lehet, hogy Te leszel a MINTA, a követendő példakép mindenestül (és nem is annyira az apjuk)... tehát tetkóstúl, vagy anélkül.
És ez (is) NAGY FELELŐSSÉG. Mint ahogyan a fordítottja pedig igazából irreleváns... mármint a kicsik lelki fejlődése szempontjából.
Ami az én véleményem mindenféle emberi díszítést célzó tevékenység kapcsán:
Ha igazán szüksége lenne az embernek a testdíszekre, akkor már eleve úgy születtünk volna... díszekkel, tetkó-rajzolattal. Mint ahogyan a fekete bőrűek is azért születtek sötét bőrrel, mert szükségük volt az életben maradáshoz...az UV-állóbb sötét bőrük által.
Az ERŐ legyen Veled!
Kedves utolsó!
Köszönöm a válaszodat, és igazat adok neked.
De én nem véletlen csináltattam a tetoválásaimat, ha kell, akkor nem fogok óvodában dolgozni. Testnevelés-Matek tanár vagyok (beugróskén), ha nagyon nem jön össze az óvoda, akkor elhelyezkedek a középiskolában állandó tanárként. (Ott legalább nem szolnak ilyenért).
válasza:Kedves Kérdező!
1. Így is van. Most már nem tudsz nagyon mást tenni. Ott próbálkozzál, ahol van jó esélyed.
2. Hát persze, hogy nem véletlenül varrattad fel... Lehetetlen véletlenül ilyet tennie az embernek... (Ha csak nem öntudatlan állapotodban, vagy erőszak által történt. Nyilvánvaló, hogy oka volt... mint ahogyan mindennek van oka. De, ha a Te döntésed volt... akkor viselned kell annak mindenféle fajta következményét.
A 'véletlenekről' - egy vicces mém jutott eszembe:
- Anya... úgy tűnik terhes vagyok, de... véletlen baleset volt. -
- Csak nem azt akarod mondani, hogy az utcán megbotlottál és egy faszba estél bele? -
No, szóval ilyen véletlenek, meg balesetek ne léteznek. Viszont egy életre megszabja... meghatározhatja az ember további sorsát, azaz jövőjét.
Én csak arra biztatnálak, hogy amennyiben nem közvetlen életveszélyről van szó... tartózkodjál az olyan örökre maradandó "emlékek" beégetésétől, az olyan 'beavatkozásoktól'... amely által pont a saját későbbi lehetőségeidet korlátozod be.
Az ERŐ legyen Veled!
Sajnálom a helyzeted ! Ez rohadt igazságtalan .
Én örülnék ,hogy ha a kislányom óvodájában egy olyan ember lenne pedagogus mint te ! Lehet akármit mondani , de nem a külső alapján dől el az ,hogy ki milyen szakember.
Te úgy írtál a munkádról és a gyerekekről mintha magáról egy csoďárol írnál ! - na ez a nagyon kevés , sajnos.
Mivan azokkal az óvonenikkel , akiknek a mellüket nem takarja semmi , és mellé a fenekük is virit ? Ez milyen követendő példa ???
Írok privátot , remélem válaszolsz.:)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!