Van itt olyan, akit csúfoltak gyerekkorában? Mi miatt?

Amikor intézetbe kerültem 98 éves voltam és nagyon alacsony na és nagyon piros volt az arcom, mivel előtte nem sokkal megégtem az arcom a fejtetőig és a két karomfélig és a két kezem. Az intézetben mindenki magasabb, erősebb volt nálam és persze agresszívak is. Naponta vertek szinte esténként vagy az udvaron a egy másik alacsony növésűvel együtt. az osztály háromnegyede korban két-három évvel volt idősebb, mert abban az időben sok gyerek nem is járt iskolába. Az intézetben el kellett végezni a VIII osztályt.

Aztán én félre vonultam mindig kerülve a kötekedőket, mikor a tanulmányi átlagom mindig kitűnő lett és rendszeresen adtam a pad alatt a puskát akinek kellett-- attól kezdve senki nem bántott. Ötödiktől kezdve már csapatkapitány voltam. Ha azt mondtam csönd legyen akkor csönd lett mert tudták hogy akkor nem segítek többé semmiben. Igy válhattam erősebbé a nálam jóval magasabb fejlettebb lányoknál.

Nagyon fontos hogy soha nem szabad kimutatni azt hogy bánt a sértés-nevetni kell rajta, vagy soha ne lássák rajtad azt hogy Te bárkitől is félsz- a kötekedőket pedig el kell kerülni a szavukat a füled mellett engedd el, ne gurulj méregbe, mert az ilyesmitől vérszemet kapnak.

Pápaszemesnek csúfoltak, a szemüvegem miatt az osztálytársaim. Sokat sírtam, szenvedtem miatta....

Megutáltam a szemüveget, és csúnyának éreztem magam a csúfolásoktól, aminek az lett a vége, hogy később nem hordtam szemüveget. Hiába nem láttam rendesen akkor sem hordtam a "rossz érzések" miatt.