Ezek a lábujjköztes papucsok mindenkinek bejönnek csak nekem nem?

3. válaszoló vagyok! Szóval: nekem nagyon furcsa és érthetetlen az, hogy a stílusosság és az igényesség szinte ciki ma Magyarországon, ellenben a slamposság, az "olyan laza vagyok, hogy majd' szét esek" az szinte már-már kötelező.

Schiffer Miklós, ismert divat és stílustanácsadó is kifejtette, hogy míg nyugatabbra az embereknek van tartásuk, ezt az öltözékükkel és a lábbeli-választásukkal is kifejezik, addig Budapest nyáron olyan, mint egy nagy medence. Az emberek szabadsághoz, strandhoz öltöznek.

Én is megfigyeltem, kandikálnak a lábujjak, a férfiaké is, van ez a trehánygatya, ami senkinek sem áll jól, mégis úgy viselik, mintha kötelező lenne, vagy a szandáljaikban úgy néznek ki férfitársaink, mint egy egy jóllakott napközis vagy nagyra nőtt óvodás. És sajnos ez a flipflop tanga lábujjköztes bzuipapucs is kegyetlen mentális környezetszennyezés az utca látványképében.

Nekem tényleg az jut eszembe a slampos emberekről, hogy ők slamposak, olyanná alakítják a küllemüket, hogy slamposnak látszódjanak. Ugyanis hiába nem a ruha teszi az embert, az első benyomást a többi emberre a külsőnkkel tesszük.

Sokan nem tudják, hogy mi hova való. Egy ilyen flipegő-flopogó papucs bocsánatos bűn strandon, tengerparton, vagy otthon. De pl egy hivatali ügyintézéshez, belvárosi utcához, vagy pl bankba, nagyon nem való. Nekem nincs ilyenem, mert rohadtul nem jön be. Papucsom - másfajta - van, de annak is csak a kertkapuig szól az útvonalengedélye :))