Mennyire ciki, ha fiúként a biciklizéshez a rövidnadrág alá fehér pamutharisnyát veszek fel? (arra az egyszerű minta nélkülire gondoltam. Van bordás és sima felületű harisnyám is).

Kedves kérdező, és az az idióta aki a kérdező nevében ír! Remélem rájöttetek, hogy ezt bizony csúnyán benéztétek, teljesen sikerült lejáratni magatokat, nincs értelme a mentségek keresésének. Ügyesen s@gget csináltatok a szátokból, már csak vergődtök mint patkányok a süllyedő hajón. Elég gáz ez az egész harisnya-téma is, de megfejeltétek azzal, hogy bizonyítottátok az emberi ostobaság határtalanságát. Itt szeretném lezárni a vitát, és nem azért, mert félek a nagyhatalmú-megmondóember kérdezőtől, hanem azért, mert hazug, pitiáner, semmirekellő, vulgáris, faragatlan és végül de nem utolsó sorban visszataszítóan ostoba emberekkel SEMMI ÉRTELME beszélgetést/vitát folytatni. Rendkívül idegesítő, mikor egyszerűen nem jut el az agyadig a másik mondandója, és képtelen vagy adekvátan reagálni. Ahelyett, hogy helytelenül leírt, és teljesen irreleváns frázisokat és közhelyeket használsz, inkább próbálkozz meg a szövegértéssel, és tégy úgy, mintha képes lennél felfogni amit olvasol. Persze már mindegy, mert a fenét se fogja érdekelni a mentegetőzésed és a további hazugságaid, nyilván látod, hogy esélyed sincs jól kijönni ebből a helyzetből, és ennek az lesz eredménye, hogy egyre trágárabb, idegesebb, fennhéjázóbb leszel, amire én már nem vagyok kíváncsi. Legalább próbálj meg tanulni a hibáidból, és máskor ne süllyedj ilyen mélyre.

Kicsit idejétmúlt visszatérni erre a már ezerszer lerágott csontra, de azt muszáj megerősítenem, hogy én sem azonos nem vagyok a kérdés feltevőjével, sem a számítógépét, vagy laptopját nem adta kölcsön. Egyszerűen csak láttam, hogy valaki feltett egy kérdést egy olyan oldalon, ahol akár egészen a privát szféránkat érintő kérdéseket is fel lehet tenni, bizalommal várhatunk értelmes válaszokat azoktól, akiknek van róla véleménye. Ezzel szemben egy illető a kérdés feltevőjét alpári hangnemben, nem kevés prejudikációval mindenféle langyinak, aberrált hülyének lehordta. Ez joggal háborított fel, és késztetett reflektálásra. Abból már nem akarnám kivenni a részemet, hogy egy másik, a szemétkedő alaktól eltérő hozzászólónak ilyen éles hangnemű választ adott, aki a kérdést feltette. Jellemzi, aki elállatiasodott módon teljes tűzerővel ledorongolta őt, hogy azonnal afféle fixa ideaként azt vélelmezte, hogy én és a kérdés feltevője egyazon személyek vagyunk, továbbá még csak fel sem tételezte, hogy van munkám, hova tovább, amit tudok, azt nem a netről akkor szedegettem, hanem csakugyan rendelkezem olyan intellektuális funkciókkal, hogy számomra magától értetődő tudni azokat, amiket a hozzászólásaimba foglaltam. Jelzem, én nem tévesztettem volna el egy egyszerű, declinatio secunda szerint ragozandó főnév genitivusát. Vélhetőleg ennél komplikáltabb szerkezeteket sem. A filius-hoz hasonlóan pl. a magnézium latin formáját is két i-vel a végén tesszük birtokos esetbe - csak hogy egy példát említsek. Másrészt - személyes meglátásom szerint - hitéleti dolgokat nem épp' a legadekvátabb ezekbe a sajnálatos pengeváltásokba belekeverni. A harisnyaviselésről az az egyszerű privát véleményem, hogy ha valaki kedveli, jól érzi benne magát, praktikus viseletnek tartja, miért ne hordhatná függetlenül attól, hogy fiú-e, vagy lány az illető. Nem bánt vele senkit, nem korlátoz senkit sem a jogaiban, és minthogy mindnyájunknak csak egy élete van, azt igyekeznünk kell a számunkra legkellemesebbé tenni. Luxus volna holmi avítt társadalmi konvencióktól tartva uniformizálni magunkat. Hogy a továbbiakban elkerüljük azokat a hiedelmeket, hogy én azonos volnék a kérdés feltevőjével, vagy a barátnője volnék, itt "Charon"-nak fogom aposztrofálni magam. Remélem, nem élnek vissza a kódnévvel, és senki sem ír az én nevemben.